Ma 2018. 1. 23, kedd, Zelma napja van.

Feloszlatták a Magyar Gárdát

2008.12.17 12:04. - Booster

Feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével. A bíró szerint a félelemkeltés is alkalmas lehet mások jogainak megsértésére és a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni. Feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével.

Hirdetés

Feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével. A bíró szerint a félelemkeltés is alkalmas lehet mások jogainak megsértésére és a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni.

Feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével.

Szóbeli indoklásában a bíró kiemelte a tatárszentgyörgyi rendezvényt, amely jogszabálysértő volt, mert az ott elhangzott beszédek a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát.

Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást - emlékeztetett a bíró. A bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, azonban ennek középpontba állítása és ezzel indulatok keltése jogállami keretek között elfogadhatatlan.
A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy "Jön a gárda és majd rendet csinál!" Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható. Hangsúlyozta: a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni.
Arra az érvre, hogy még "egyetlen pofon sem csattant el", a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére, csakúgy mint a külső megnyilvánulások.
Ma Magyarországon a Magyar Gárda ruházata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt ilyen cél - vélekedett a bíró.

A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki. A bíróság az egyesület nyilvántartásból történő törléséről, továbbá a szervezet számláján lévő vagyon állami tulajdonba kerüléséről rendelkezett.

Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után újságíróknak azt nyilatkozta: fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.
Így az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása érdekében indított polgári per Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.A Magyar Gárda feloszlatását kérő ügyész perbeszéde szerint a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak "masírozása", vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár.
Az ügyész a perben kifejtette, hogy a perbeli szervezet megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is. Ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti, hiszen a Magyar Gárda egyik vezetője nyilvános beszédében "cionista patkányokról, sáskákról, nemzetvesztőkről" szónokolt.
Az ügyész az alperesi védekezést vitatva azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért, illetve a bíróság határozata kihat a mozgalomra is.

Gaudi-Nagy Tamás az ítélethirdetés előtt azt mondta, szerinte az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. A Magyar Gárda szerinte nem okozott jogsérelmeket.
Hozzáfűzte: a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indítana el, melyben "ízlésterror", vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül.
Gaudi-Nagy Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet. Ebben a megközelítésben a Magyar Gárdának a romló közbiztonság problémájának felvetése miatt kellene bűnhődnie.
A perbeszédeket megelőzően a bíróság több órás zárt tárgyaláson megtekintette a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült videófelvételt, amelyen - mint az ügyész közölte - az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél.

 

forrás: FN

 







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2018.01.17. 2.szám
Presztízs magazin 2017. IV. évfolyam 4.szám
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget