Ma 2020. 8. 15, szombat, Mária napja van.

Fantasztikus ezüstkincset találtak a nagykunsági víztároló területén

2009.07.22 14:36. -

Újabb kincsleletre, ezüstpénzekből és ezüströgből álló kollekcióra bukkantak a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, akik a leendő nagykunsági árapasztó víztároló területén Pusztataskony térségében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megbízásából végeznek leletmentő munkálatokat. Újabb kincsleletre, ezüstpénzekből és ezüströgből álló kollekcióra bukkantak a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, akik a leendő nagykunsági árapasztó víztároló területén Pusztataskony térségében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megbízásából végeznek leletmentő munkálatokat. A területen a humuszréteg eltávolítása után fémkeresős vizsgálat során fedezték fel a 19 darab, I. Ferdinánd magyar király által vert dénárt és a velük együtt a földben rejtőző ezüströgöt. Utóbbiról az feltételezik a kutatók, hogy minden bizonnyal értékmérő szerepe lehetett az egyre zaklatottabbá vált korban a vert pénz iránt bizalmatlansággal viseltető egykori tulajdonosa számára.

Hirdetés

Újabb kincsleletre, ezüstpénzekből és ezüströgből álló kollekcióra bukkantak a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, akik a leendő nagykunsági árapasztó víztároló területén Pusztataskony térségében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megbízásából végeznek leletmentő munkálatokat. Újabb kincsleletre, ezüstpénzekből és ezüströgből álló kollekcióra bukkantak a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, akik a leendő nagykunsági árapasztó víztároló területén Pusztataskony térségében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megbízásából végeznek leletmentő munkálatokat. A területen a humuszréteg eltávolítása után fémkeresős vizsgálat során fedezték fel a 19 darab, I. Ferdinánd magyar király által vert dénárt és a velük együtt a földben rejtőző ezüströgöt. Utóbbiról az feltételezik a kutatók, hogy minden bizonnyal értékmérő szerepe lehetett az egyre zaklatottabbá vált korban a vert pénz iránt bizalmatlansággal viseltető egykori tulajdonosa számára. A 400 négyzetméteres területen szétszórt pénzek vizsgálata jelenleg is folyik. Az egyik, már megtisztított, körmöcbányai veretű, Szűz Máriát ábrázoló dénár 1535-ös évszáma nyújt eligazítást a kincs földbe kerülési idejének meghatározásában. Elrejtése valószínűleg a Buda elfoglalására 1541-ben indított hadjárathoz köthető, ami a mohácsi vészt követő, viszonylag nyugodt másfél évtized után végképp megpecsételte a középkori magyar állam sorsát. Mivel a lelet felbukkanásának környékén középkori településnyom jelenleg nem azonosítható, valaki minden bizonnyal menekülés közben süllyesztette földe anyagi javait. Az elrejtés körülményeit már nem lehet kideríteni, mivel a mezőgazdasági művelés az egykori tárolóalkalmatosságot is megsemmisítette. Annyi valószínű csupán, hogy zaklatott múltunk egyik tragédiájának emléke lehet. Néhai gazdája sohasem tudott visszatérni érte, nem kizárt, hogy kincsével együtt életét is elvesztette. A talált dénárt Szent István kezdte Magyarországon veretni bajor minta alapján. Akkor száz darab ért belőlük egy aranyforintot. Később értékük egyre romlott, végül egy aranyat már 4-500 dénárban számoltak, viszonylag kis pénznek számított. A madonnás dénárokat Mária Terézia koráig használták fizetőeszközként Magyarországon.






Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2020.08.12. 31.szám
Preszízs magazin 2020. tavasz
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget