Columbo-módszer a verselemzésben

November 12-én (csütörtökön) 15.30-kor ABA-NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONT Columbo-módszer a verselemzésben Előadó: Simon Ferenc tanár, kritikus, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára Columbo nyomozói módszertana és az irodalmi mű értelmezésének párhuzamai (A nyomozás, a megértés és a tudományos megismerés logikája) „Alkonyodik. Dermeszt a ragyogás, vakít a nap. Sosem felejtem, nyár van.” (Pilinszky János: A szerelem sivataga) „Tanulni kell. A téli fákat.” (Nemes Nagy Ágnes: Fák) „Miért? Nem értem.” (Columbo) „Kertemben érik a leveles dohány. A líra: logika; de nem tudomány.” (József Attila) „Tévedés azt hinni, hogy a költő érti az életet, és mint valami tanítómester, elmagyarázza. A költő nem érti az életet, és éppen azért ír, hogy az írással mint tettel, megértse.” (Kosztolányi Dezső) „Az én egyszerű elképzelésem szerint a tudományos elmélet csupán a világegyetem modellje vagy éppen részleges modellje; olyan szabályok gyűjteménye, melyek megfigyeléseinkhez rendelik a modell mennyiségeit. Az elmélet csak a mi elménkben létezik, ezen túl semmi realitása nincs (akármit jelentsen is ez).” (Stephen W. Hawking: Az idő rövid története. A nagy bummtól a fekete lyukakig.)

November 12-én (csütörtökön) 15.30-kor ABA-NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONT Columbo-módszer a verselemzésben Előadó: Simon Ferenc tanár, kritikus, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára Columbo nyomozói módszertana és az irodalmi mű értelmezésének párhuzamai (A nyomozás, a megértés és a tudományos megismerés logikája) „Alkonyodik. Dermeszt a ragyogás, vakít a nap. Sosem felejtem, nyár van.” (Pilinszky János: A szerelem sivataga) „Tanulni kell. A téli fákat.” (Nemes Nagy Ágnes: Fák) „Miért? Nem értem.” (Columbo) „Kertemben érik a leveles dohány. A líra: logika; de nem tudomány.” (József Attila) „Tévedés azt hinni, hogy a költő érti az életet, és mint valami tanítómester, elmagyarázza. A költő nem érti az életet, és éppen azért ír, hogy az írással mint tettel, megértse.” (Kosztolányi Dezső) „Az én egyszerű elképzelésem szerint a tudományos elmélet csupán a világegyetem modellje vagy éppen részleges modellje; olyan szabályok gyűjteménye, melyek megfigyeléseinkhez rendelik a modell mennyiségeit. Az elmélet csak a mi elménkben létezik, ezen túl semmi realitása nincs (akármit jelentsen is ez).” (Stephen W. Hawking: Az idő rövid története. A nagy bummtól a fekete lyukakig.) A nyomozás, az (irodalom)értelmezés és a tudományos megismerés logikája között – a legáltalánosabb szinten – hasonlóság figyelhető meg. Természetesen óriási a különbség a különböző tudományok módszertana között, de a magyarázatban, a törvényszerűségek keresésében felfedezhető a logikai hasonlóság is. Ha a Hawking-idézetben a világegyetem szón az irodalmi mű (lehetséges) világát, világról alkotott képét, „világegyetemét” értjük, nyilvánvalóvá válik ez. A természettudomány a valós világot magyarázza, az irodalom értelmezője pedig a lehetséges világot, ami azonban a valós világra vonatkozik, mert annak modellje. Így látszólag egymástól távol eső dolgok kerülnek egymás mellé: a nyomozás módszertana (például Columboé) a tudományos megismerést szemlélteti, ami segít megérteni a megismerés logikáját, a gondolkodási műveletek célját és feladatát.