Ma 2019. 2. 19, kedd, Zsuzsanna napja van.

Felavatták a felújított szolnoki Víztornyot

2011.06.17 15:38. - Booster

Szolnok, 2011.június 17. – A MÁV Zrt. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata ünnepélyes keretek között átadta a Szolnoki Vasútijármű Javító Telephelyén található, az ország egyik legrégebbi és legszebb, frissen felújított víztornyát. A 116 éves műemléket Zaránd György, a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója adta át jelképesen Szalay Ferencnek, Szolnok város polgármesterének és Szabó István alpolgármesternek. Tovább a teljes cikkre . . . Képgalériánkat itt megtekintheti . . .    

Hirdetés

Szolnok, 2011.június 17. – A MÁV Zrt. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata ünnepélyes keretek között átadta a Szolnoki Vasútijármű Javító Telephelyén található, az ország egyik legrégebbi és legszebb, frissen felújított víztornyát. A 116 éves műemléket Zaránd György, a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója adta át jelképesen Szalay Ferencnek, Szolnok város polgármesterének és Szabó István alpolgármesternek.

Tovább a teljes cikkre . . .

Képgalériánkat itt megtekintheti . . .

 

 

A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. szolnoki járműjavító telephelyén található, 116 éves víztorony Magyarország egyik legértékesebb ipari műemléke. Az álló fafejezetű építmény helyreállítása – melyet a MÁV Zrt. finanszírozott – ez év januárjában kezdődött és közel 70 millió forintba került. Az igen rossz állapotú torony újjáépítésével, ez a mára már igen ritka ipari műemlék régi pompájában maradhat fent az utókor számára.

Az épület 2000-ben műemlékké nyilvánították, így annak helyreállítására a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adott engedélyt. A munkálatok elkezdését hosszas kutatómunka előzte meg, amely során a fellelhető terveket és a műemléki dokumentációt alaposan áttanulmányozták a szakemberek.

A telephely, rendkívül fontos szerepet tölt be a MÁV-GÉPÉSZET és egyúttal Szolnok, valamint a régió életében is, hiszen jelentősek azok a munkaerő bővítéssel járó fejlesztések, amelyek az elmúlt években és még ma is zajlanak. Jelenleg 1200 fő dolgozik itt, így ez az üzem Szolnok legnagyobb foglalkoztatója. A járműjavító elmúlt 3 éve bővelkedett a fejlesztésekben: 2008-tól az úgynevezett három lépcsős szolnoki átalakítási program keretében könyvelhettek el szép sikereket. Legutóbb a Pálmaháznak nevezett üzem került átadásra, annak teljes felújítását követően. Ennek eredményeként a csarnok alkalmassá vált korszerű motorvonatok összeszerelésére és üzembe helyezésére is. A GÉPÉSZET nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos működésre is, hiszen a fejlesztési program keretében telepített forgóváz mosó és forgóváz-, illetve a kocsiszekrény-fényező kabinok korunk környezetvédelmi követelményeit messze túlteljesítően alkalmaznak meg „zöld” technológiát.

A MÁV Csoport azonban nem csak a jövőre koncentrál. A múlt értékeit is szem előtt tartva került sor a 150 év alatt felhalmozott és napjainkban felújított építészeti kincsek egyikének felavatására. Az elmúlt években a MÁV több épülete is veszélybe került egyebek között a vasútüzemi technológia megváltozása, a vasúti szolgálati helyek megszűnése, a különböző vonalbezárások miatt. A funkció és őrzés nélkül maradó épületek állaga rohamos romlásnak indult. A vasúttársaság számára a működő épületek fenntartása is nehéz feladat, a használatok kívüli épületek megmentése pedig csak széles körű összefogással lehetséges. A víztorony felújítására a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adott engedélyt, miután az épületet 2009-ben műemlékké nyilvánította. A rekonstrukciós tervek elkészítését hosszas kutatómunka előzte meg. Az átépítés a fellelhető dokumentáció és a műemléki iratok alapján valósult meg, mintegy félévig tartott. A tervező és a kivitelező munkájának köszönhetően az eredetileg 1895 és 1896 között épített torony ma ismét eredeti arcát mutatja, jelentősen emelve ezzel Szolnok város fényét. Az idén januárban indult rekonstrukciót a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság finanszírozta, a projekt a lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján közel 70 millió forintba került.

„ A terület házigazdáiként ígérjük, hogy megóvjuk és időről-időre megnyitjuk majd a járműjavító kapuit a szolnoki polgárok előtt, hogy megtekinthessék és örömüket leljék a Város arculatához tartozó, jelképének is számító műemlék épületet. Elsőként mindjárt holnap, csatlakozva az Országos Múzeumok éjszakája programsorozathoz, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.” – mondta el Zaránd György a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója.

HÁTTÉR:

A víztorony 1895 és 1896 között épült azért, hogy a millenium idején a területét hatszorosára növelő vasúti járműjavító vízigényét kielégítsék. Magassága 27 méter. A torony alsó részét eredetileg klinkertégla borította, a felső részét pedig díszes faburkolat, a tető rézborítást kapott. Nem sokkal megépítése után funkciója bővült: már nemcsak víztoronyként szolgált, a járműjavító saját tűzőrsége is használta. 1912-ben nyomásfokozó vízszivattyút helyeztek el. A második világháború után a sérült építményt helyreállították, később azonban használaton kívül helyezték, így állapota rohamos romlásnak indult. Olyannyira, hogy a vízmedence tartály, azaz a torony felső része néhány éve meg is billent. 1989-re az építmény siralmas állapotba került, ezért már akkor többen javaslatot tettek a helyre állításra. Többek között Kaposvári Gyula, helytörténész, a megyei múzeum akkori igazgatója.

A fafejezetű szerkezetek állapota hamar leromlik, az évek során elszenvedett gomba- és rovarkárok miatt többségüket teljesen lebontják, mielőtt felújítanák őket. Így derülhetett ki a toronyfej bontásakor, hogy a tartály alatti térdfal nagyon rossz állapotban van. Ezért a statikai terveknek megfelelően a térdfalat szakaszosan állították helyre, a korábbi szerkezetet acél abronccsal helyettesítették. A toronytörzset speciális eljárással tisztították meg, a sérült téglákat pótolták, a fugát kijavították. A műkő- és kőpárkány-elemeket szintén kijavították, majd az egységes esztétikai élmény érdekében kőpáccal vonták be. Végül a toronytörzs úgynevezett hidrofobizáló, víztaszító bevonatott kapott. Az acél szerkezetek megerősítése után, a faszerkezetet rekonstruálták. A tornyot vörösrézből készített díszműbádog borítással látták el, az eredeti terveknek megfelelő attikai csatornával és korszerű elektromos fűtéssel. A városképi összhatás javítása érdekében a víztorony díszvilágítást kapott, míg az épület köré díszburkolat készült. A szolnoki víztorony tervei alapján később több hasonló is épült szerte az országban, de mára csak – a szolnokin kívűl – kettő maradt épségben: a Budapest-Istvántelek Északi és Déli víztornya. Mindazonáltal a szolnoki víztorony mellett áll a hasonló jelentőségű, 1857-ben épült Tiszavidék Vasút műhelyének romantikus stílusú mozdony- és reszelőműhelye. A két épület együtt a mellettük vezető útról csodálatos látványt nyújt, emelve ezzel Szolnok panorámáját.

A vasút építészeti örökség megőrzése érdekében az idén tavasszal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a MÁV Zrt. között példaértékű együttműködési megállapodás született. A hazai vasút ugyanis több mint másfél száz éves története során jelentős építészeti kincset örökített az utókorra. A vasút hőskorának magán vasúttársaságai, a helyiérdekű vasutak és az 1868-ban megalakult MÁV, ma már védett vasúti épületei (felvételi épületek, áruházak, őrházak, járműjavító csarnokok, műhelyek, ipari emlékek, stb.) mellett, polgári épületek széles skálája is megtalálható. Az elmúlt években a MÁV több épülete is veszélybe került egyebek között a vasútüzemi technológia megváltozása, a vasúti szolgálati helyek megszűnése, az elmúlt évek újabb vonalbezárásai miatt. A funkció és őrzés nélkül maradó épületek állaga rohamos romlásnak indult. A vasúttársaság számára a működő épületek fenntartása is nehéz feladat, a használaton kívüli épületek megmentése pedig csak széles körű összefogással lehetséges. Az elmúlt évtizedben – értékesítés, illetve bontás következtében – mintegy 10%-kal csökkent a MÁV épületeinek darabszáma. Az elbontott épületek között esetenként jelentős vasúttörténeti értéket képviselő épületek is előfordultak. Nem véletlen, hogy mind a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mind a települési önkormányzatok egyre több esetben kezdeményezték azt, hogy ezeket az épületek vasúti épületek védelem alá kerüljenek.

A folyamat megállítása érdekében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Államvasutak Zrt. megállapodtak abban, hogy tevékenységüket összehangolva felkutatják a műemléki védelem alá kerülő objektumokat, megóvják a hazai vasúti épületeket, illetve közös erővel állítják össze az ehhez szükséges dokumentációt. Továbbá folyamatosan egyeztetik a vasúti műemlékek felújítását, karbantartását érintő műemléki szempontokat. A KÖH és a MÁV egyaránt fontosnak tartja a vasúti műemlék épületek és építmények megőrzését és minél szélesebb közönséggel való megismertetését.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jelenleg országszerte 48 vasúti műemlék létesítményt tart nyilván. Ezek jelentős része indóház, utasforgalmi épület. Emellett a műemlék-együttesekben számos, a pályaudvarokon található egyéb építmény, mérnöki létesítmény szerepel, ezekkel együtt összesen 65 vasúti műemléket említhetünk, melyek közül több is műemléki környezetként védett területen található.







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2019.02.13. 6.szám
Presztízs magazin 2018. V. évfolyam 4.szám
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget