Ma 2019. 9. 18, szerda, Diána napja van.

Szakikat faragnak

2011.07.26 12:02. - Booster

Fekete Klára JEGYZET - "A diákok valódi munkahelyen valódi munkatapasztalatot szerezhetnének." Német modellként emlegetik azt a rendszert, amelyet idehaza már ősztől bevezetnek a szakképzésben. Lényege, hogy az elméletet az iskolákban, a gyakorlatot jórészt az üzemekben tanítanák, a közismereti tárgyak rovására. Három év alatt kikupálnák a jövő szakmunkásait, akik már 17 évesen a munkaerőpiacon találják magukat. Tovább . . .  

Hirdetés

Fekete Klára

Fekete Klára

JEGYZET - "A diákok valódi munkahelyen valódi munkatapasztalatot szerezhetnének."

Német modellként emlegetik azt a rendszert, amelyet idehaza már ősztől bevezetnek a szakképzésben. Lényege, hogy az elméletet az iskolákban, a gyakorlatot jórészt az üzemekben tanítanák, a közismereti tárgyak rovására. Három év alatt kikupálnák a jövő szakmunkásait, akik már 17 évesen a munkaerőpiacon találják magukat.

Tovább . . .

 



Mindegy, minek nevezzük az új modellt, mindenesetre nem árt emlékezni rá, hogy kábé így működött a rendszerváltás előtti Magyarországon is a szakik okítása. A szakmunkásképzőbe járók többsége ugyanis a szocialista nagyvállalatoknál gyakorolt. A nagyipar leépülésével azonban nemcsak a munkahelyek, hanem a szakmunkástanulók gyakorlati képzési helyei is megszűntek, vagy beszorultak az iskolai tanműhelyekbe. Az előző kormány ezek korszerűsítését integrált intézményekben, úgynevezett TISZK-ekben próbálta megoldani, több-kevesebb sikerrel. Emellett bevezette a tanulószerződés intézményét is, ez viszont nem volt túl népszerű a vállalatoknál, mert támogatta ugyan az állam, a túlzott adminisztráció azonban elrettentette a munkaadókat.
Most mintha visszamennénk a 20–30 évvel ezelőtti gyökerekhez, mivel nem állapot, hogy Magyarországon jelenleg harmadannyi gyakorlati órát írnak elő, mint a német szakképzési rendszerben. S míg Németországban – olvasom az interneten – egy asztalostanuló 4200 órán át tanulja a szakmát, addig Magyarországon csak körülbelül 1500-at fordíthat rá. Ráadásul a szakiskolai képzésben továbbtanulók aránya a rendszerváltás idején még több mint 44 százalékos volt, ma mintegy 20 százalék. A szakiskolával ma sok diák semmire se megy, akárcsak bizonyos diplomát adó képzésekkel, egyedül a szülők örülnek annak, hogy jó helyen van a gyerek.
A duális képzés nagy előnye lenne tehát, hogy a diákok valódi munkahelyen valódi munkatapasztalatot szerezhetnének, és az üzemek is kinevelhetnék maguknak leendő munkatársaikat. Az úgynevezett általános műveltséggel azonban biztosan gondok lesznek. Meg lehet tanítani a gyerekeket kalapálni, falat rakni, de az állandóan változó munkaerő-piaci helyzethez nem lesznek képesek alkalmazkodni, ha nehezen tudnak írni-olvasni. Ahhoz, hogy áfás számlát tudjanak kiállítani, és „eladhassák" magukat, leendő cégüket a piacon, több kell 3 éves képzésnél.







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 09.11. (36.szám)
Presztízs nyár 2019. VI. évfolyam 2.szám
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget