Ma 2020. 7. 12, , Izabella napja van.

Tüskevár, a lejárt regény

2011.10.12 22:41. - Booster

A Tüskevár olvasható homoszexuális beavatási regényként – állítja a fantom-irodalompszichológus –, ám az álhír valós tényt fed: a kultuszregény(ek) kiment(ek) a divatból.


Két éve Csókás András irodalompszichológus Élet és Irodalomban megjelent cikkén dühöngött a radikális magyar sajtó.



A szakértő szerint a Tüskevár homoszexuális beavatási mű, érveit a regényből vett idézetekkel támasztotta alá, többek között azzal, hogy a tüske-vár eleve fallikus szimbólum.

A kiváló, mindig jól értesült, politikailag szigorúan korrekt és pártatlan Balogh Levente – hogy stílszerűek legyünk – tövig beszopta a poént, és a Krónikában éles hangú publicisztikában kérte számon Fekete István regényének trónfosztását.

Természetesen Csókás András irodalompszichológus nem létezik, az Élet és Irodalom nem tette közzé a sokak által kiátkozott cikket, csak Tacskó Muki  szórakozott a Balogh Leventéhez hasonló nemzeti, keresztény értékekre éberen vigyázó kemény tollúakkal (szexuális áthallás megint).


Ettől függetlenül a Tüskevár elesett,

ma már nem nagyon kell azoknak, akiknek a szerző eredetileg szánta. Nem kapós mint ifjúsági regény. Ez a mű 1957-ben jelent meg (egy évvel a forradalom után, 1960-ban pedig szerzője József Attila-díjat kapott érte ), és legalább két generáció kultuszregénye volt. A homoszexuális beavató regényre vonatkozó (poén)kérdés mellett nyitva hagyjuk azt a felvetést is, hogy lehet-e a kádári konszolidáció egyik mintaszövege.

Tény, hogy a mai kamaszok szülei és nagyszülei is ezen nőttek fel. Mondatai szállóigévé váltak, poénjai működtek, világa sokakat vonzott. Ma már aligha számíthat népszerűségre ez a kötet, és nem azért, mert a szöveg minősége indokolná a kamaszok elfordulását.

A mai kamaszok nagyszülei és szülei olyan korszakokban nőttek fel (Sztálinnak, Rákosinak, Kádárnak, Ceauşescunak és a többi történelmi kalandornak, csibésznek és haramiavezérnek köszönhetően), amikor az ifjúsági irodalom stratégiai kérdés volt.


Az irodalmi (művészi) „beavatás”

államilag számon kért, támogatott és ösztönzött feladat volt. És ez nemcsak azt jelentette, hogy a kamaszoknak szánt irodalmi alkotások futószalagon készültek, hogy mozifilmek, hangjátékok nyomták az esetek többségében valóban szórakoztató tartalmat (is), hanem azt, hogy volt egy konszenzusos akarat arra vonatkozóan, hogy az aktuális társadalmi, politikai folyamatok érthetőek, áttekinthetőek legyenek.

Nem egyszerűen propagandáról (agymosásról, janicsárnevelésről) van szó – arról is persze –, hanem a korabeli (új) világ meséléséről, kódolásáról, formakereséséről. És ebből a szempontból nagyon szerencsések voltak a legrémesebb diktatúrák fiataljai, mert őket nem mellékszereplőként, még nem felnőttként, jól targetálható konzumközönségként kezelték, hanem partnerként, akivel párbeszédet lehet folytatni, akire oda lehet és kell figyelni,

aki alkalmas közönségnek, (fő)szereplőnek.


A Tüskevár ebből a szempontból egy finom és viszonylag dús szerkezetű szöveg (mindenképpen kiemelkedik az 1956 után született, valódi propagandának szánt regények közül.) Karakterei a tekintélyelvű iskola (társadalom) lakói: a szigorú, de igazságos matektanártól, a megfelelni akaró, de nem mindig tudó kamaszokon át a belső feszültségeket kívülről látó, értő és igazoló, láplakó Matula bácsiig.

Hogy ebben a szövegben is kevés a nő? És a kevés nő is csupán vicces, suta, néhol idegesítő, néhol vonzó mellékszereplő? Hát istenem, ez az európai irodalom kilencven százalékára (uszkve kábé) jellemző. Kár emiatt Fekete Istvánon elverni a port.


Az irodalmi rendszerváltás és az elfordulás a Tüskevártól

azért követezik be, mert már nem értelmezhető az az iskolai rendszer, azok a gyermek-felnőtt viszonyok, az a többgenerációs  családmodell, ami ebben a regényben letapogatható: kifogyott a világ Fekete István regénye alól. És így már a szöveghelyzetek szülte valóban jó poénok sem működnek zökkenőmentesen, így már a cselekmény sem elég vonzóan sodró.

Kérdés, hogy hasonló sorsa van-e például a Légy jó mindhalálignak, ami szövegminőségét illetően a szó legszigorúbb értelmében klasszikus irodalom. (Nem mellesleg egy másik korszak beavatás-regénye.) A Légy jó mindhaláligot ma már egyetlen kamasz sem olvassa önként, de él, működőképes mint „felnőtt” regény. Kiváló példa arra, milyen utóélete lehet a jól megírt ifjúsági irodalomnak, ha „elmúlik felette az idő”, a korszellem és kordivat.

A Pál utcai fiúk hasonlóan felnőtt szöveggé vált. Tegyük hozzá, abban az értelemben, ahogy az 1945 és 1989 közötti korszakok használták az ifjúsági irodalom fogalmát, a két klasszikus magyar regény  egyáltalán nem fiataloknak szóló mű. Az elmúlt rendszerek ifjúsági regényei eltűntek.


Berobbant a Harry Potter-brand,

ami működőképes, vonzó, de bizonyos értelemben nem elégséges. Éppen azért, mert globális forgalmazásra és befogadásra készült. Ráadásul műfajánál fogva inkább mese (fantasy?), mint regény.

A kamaszok meg itt maradtak történetek nélkül, megnevezett és be- (fel)mutatott karakterek nélkül, korélmény nélkül, korhangulat nélkül. Járna a kezükbe néhány jó szöveg, hogy tájékozódni tudjanak a tüskevárban. Fallikus de inkább politikailag korrekt útjelzők mentén.

www.manna.ro







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2020.07.08 (26. szám)
Preszízs magazin 2020. tavasz
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget