Ma 2020. 8. 15, szombat, Mária napja van.

A képzett munkaerő Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye

2011.10.27 10:49. -

A jelenleg Magyarországon aktív mintegy 300 svájci vállalat elsősorban az olcsó, de képzett munkaerő miatt lát fantáziát hazánkban, többségük a válság nyomán sem függesztette fel itteni tevékenységét.


A korábbi bürokratikus akadályok lebontása érdekében tett lépések javíthatják hazánk régiós versenyképességét.

 
− Mennyire népszerű célpont a svájci cégek számára Magyarország? 
 
− Jelenleg mintegy 300 svájci cég aktív Magyarországon, eltérő területeken és méretben, a kisvállalkozásoktól az akár 1500 főt foglalkoztató nagyvállalatokig. Egy olyan társaságról tudni, amelyik felhagyott itteni tevékenységével, azonban ebben az esetben is a válsággal összefüggő globális keresletcsökkenésről volt szó. A válság előtt úgy becsültük, hogy mintegy 36 ezer munkahely kötődött az itteni svájci cégekhez, ez mostanra csökkent ugyan, de így is 30 ezer körüli létszámról van szó. 
 
− Az olcsó munkaerőn kívül milyen előnyöket találhatnak itt a vállalkozások? 
 
− A cégek magyarországi jelenlétének két legfőbb oka a munkaerő minősége és költsége. Utóbbi tényező önmagában is jelenthet komparatív előnyt, azonban képzett dolgozók nélkül ez kevéssé érvényesülhetne − hiszen az EU-n belül is találhatók ilyen szempontból olcsóbb országok. Kialakult egy olyan új generáció, amely a vállalatvezetési képességek és tudás birtokában, nyelveket beszélve, nemzetközi tanulmányokkal és tapasztalatokkal felvértezve kiváló együttműködésre képes a külföldi tulajdonosokkal. Emellett Magyarország földrajzi elhelyezkedése is versenyelőnyt jelent Svájc és Németország közelsége mellett a kelet-közép-európai piacok könnyű elérhetősége miatt. 
 
− Mely területeken aktívak a svájci vállalkozások Magyarországon? 
 
− A svájci cégek leginkább a feldolgozóipar, a technológiai és elektronikai gyártás területén vannak jelen − a legnagyobb munkáltatónak a kecskeméti Phoenix Mecano számít, mintegy 1500 dolgozóval. Emellett az élelmiszer-ipari gyártók is jelentős szerepet játszanak. Ami szembetűnő, hogy a hagyományosan erős svájci szolgáltató szektor nem képviselteti magát az országban, így a svájci bankok sem léptek be erre a piacra a rendszerváltást követően. 
 
− A válság időszakában sem emelkedett az országot elhagyó társaságok száma? Új befektetések érkezésére lehet-e számítani? 
 
− A válság nyomán sem volt jellemző a cégek kivonulása, természetesen a dolgozói létszám csökkentésére volt példa, mint ahogy arra is, hogy a krízis utáni időszakra készülve a termelés csökkenése ellenére nem gondolkodtak elbocsátásban a vállalatok. Az egyik legutóbbi bejelentés az aromaanyagokat gyártó Givaudan makói üzemének létesítéséről szólt, amely 240 millió svájci frankos beruházással 300 új munkahelyet hoz létre jövőre. Nemrégiben új üzemmel bővítette állateledelgyárát a Nestlé a Vas megyei Bükön, a Stadler Rail Group pedig Szolnokon hoz létre egy összeszerelő üzemet, húszmillió svájci frankos beruházással. A Glencore Grain jövő tavasszal indítja foktői üzemét, ahol napraforgó feldolgozásával készítenek majd élelmiszer-ipari és biodízel-gyártási felhasználásra nyers növényi olajat. A kisebb vállalkozások érkezéséről a követségnek nem minden esetben van információja, mivel nincs olyan kötelezettségük, hogy bejelentsék idetelepülésüket. 
 
− Milyen területeken lenne javítható a magyarországi vállalkozási környezet? 
 
− Korábban az adórendszer bonyolultsága okozott problémát a külföldi cégek számára, mára azonban jó lépések történtek a megfelelő irányban, és bár egyelőre a folyamat elején járunk, hosszabb távon pozitívak a várakozások. A magyarországi környezettel kapcsolatban elsősorban az előre láthatóság és transzparencia, illetve ezek hiánya említhető. Az elmúlt időszakban számos olyan hirtelen, előre nem látható irányváltás történt, ami megnehezítette a cégek tervezését. Ebben az esetben tehát elsősorban nem is a konkrét lépésekről, döntésekről van szó, hanem a megvalósítás módjáról és átláthatóságáról. A kormányoknak minden esetben meg kell találniuk az egyensúlyt a költségvetési bevételek növelése és a kedvező befektetői környezet kialakítása között, ennek érdekében pedig el kell kerülni a külföldi vállalkozások − negatív − megkülönböztetését is. 
 
− Sok problémát okoz Magyarországon a svájci frank árfolyama, ennek alakulása lehet hatással a cégek magyarországi tevékenységére? 
 
− A probléma nem a svájci frank, hanem az euró oldalán található. A frank−euró keresztárfolyam a svájci gazdaság számára veszélyes szintet ért el, ami azzal is együtt járt, hogy egyre több vállalat a termelés külföldre telepítésében kezdett gondolkodni, növelve ezzel a svájci állam szociális kiadásait. A jegybank által meghatározott 1,20-as euró−svájci frank árfolyamlimit vélhetően még mindig alacsony, úgy vélem, az 1,35 körüli szint jobban szolgálná az ország és a vállalkozások érdekeit. A Magyarországon működő svájci cégeket ez a helyzet ugyanakkor közvetlenül kevéssé érinti. 
 
− A másik oldalról tapasztalható-e aktivitás a magyar vállalkozások részéről Svájc irányában? 
 
− A magyar cégek svájci aktivitása ez ideig nem ért el jelentős mértéket és ezt a mostani árfolyamszintek sem segítik elő. A Richter tavaly egy nagyobb beruházást hajtott végre Svájcban, amikor megvásárolt egy ottani gyógyszercéget − ezt azonban a társaság kutatási kapacitásainak megszerzése indokolta. 
 
− Jövőre fejeződik be a Svájci Hozzájárulás Program forrásainak kiosztási időszaka. Milyen fázisban van jelenleg a folyamat? 
 
− A svájci kormány több mint hét évvel ezelőtt fogadta el az új EU-tagállamok egymilliárd svájci frankos támogatásáról szóló irányelvet, ebből 130 millió frank jut Magyarországra. Az összeg 40 százalékát Észak- és Északkelet-Magyarországon megvalósuló fejlesztésekre kell fordítani, a legnagyobb hatást ugyanis itt érhetik el a projektek. A forrásokat elsősorban infrastrukturális, egészségügyi és biztonsági befektetésekre különítették el. A program alapfilozófiája, hogy fenntartható fejlesztések induljanak el, ennek érdekében civil szervezetek, kis- és középvállalatok mellett egészségügyi, oktatási és kutatási intézmények is pályázhatnak forrásokra. Utóbbi esetekben a tudástranszfer és az együttműködés előmozdítása is kiemelt feladatnak számít. 
 
Életút 
Christian Mühlethaler 1947-ben született és Bernben szerzett történészi végzettséget, de tanári diplomával is rendelkezik, továbbá teológiát és irodalmat is tanult. Először 1969-ben járt Magyarországon, majd a 70-es években idegenvezetőként svájci csoportokat kísért hazánkban, az IBUSZ-szal együttműködve. Miután 1980-ban belépett a svájci külügyminisztériumba, Kanadában és Szaúd-Arábiában, valamint Csehszlovákiában és Németországban dolgozott. 1992-ben visszatért Svájcba. Az ezredfordulón Dél-Koreában, majd ezt követően Ausztráliában lett svájci nagykövet, 2008-tól pedig a magyarországi képviseletet vezeti, megbízatása jövőre jár le. Nős, három gyerek édesapja, kedvenc időtöltései a golf, a vadászat, valamint az antik pipák gyűjtése
 
Forrás: Napi Gazdaság/Ügyvezető.hu






Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2020.08.12. 31.szám
Preszízs magazin 2020. tavasz
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget