Ma 2020. 7. 10, péntek, Amália napja van.

Leminősítés után: kamatot emelt a jegybank

2011.11.29 15:51. - Lakatos Éva

 

A Monetáris Tanács 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Kérdés elég lesz-e az euróválság és a magyar leminősítés ellen?


 

Kamatdöntő ülést tartott ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ezen 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A piac többre is számított, de az elemzők szerint egyelőre ez is megteszi. Kérdés persze, elég lesz-e, hogy ellensúlyozza az euróválságot és a magyar adósbesorolás leminősítését.

A Monetáris Tanács utoljára január végén módosított az irányadó kamaton, amikor egy tavaly november vége óta tartó kamatemelési periódus végén több lépcsőben 5,25-ről 6 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A Monetáris Tanács a döntést elsődleges feladatával, az árstabilitás biztosításával magyarázta, vagyis azzal, hogy az infláció a három százalékos cél felé közelítsen.

A forint kissé gyengült a kamatemelésre. Az eurót 15 perccel a bejelentést követően 309,07 forinton jegyezték a bejelentést megelőző 308,42 forint után. A svájci frank jegyzése 251,64 forint lett 251,10 forint után, a dollárt 231,78 forinton jegyzik 231,09 forint után, a japán jent pedig 2,9775 forinton 2,9723 forint helyett.

A Moody’s leminősítési lépése után nagyobb mértékű kamatemelésre számítottak az elemzők. A vélemények többsége 50 és 100 bázispontos emelés között szóródott, azzal a fenntartással, hogy további emelés is elképzelhető még az év végéig. A kamatemelés most nem az inflációval, hanem a pénzügyi stabilitással függ össze. A leminősítés után hatalmas hozamugrást lehetett megfigyelni az állampapírpiaci hozamokban, a forint az euróval szemben pedig ismét 317-ig gyengült; az elmúlt fél évben a forint a legroszabbul tejesítő deviza volt Európában. Hétfőn ugyan a forint is visszaerősödött kicsit és az ország adósságkockázatát jelző CDS-felár is csökkent, de ez részben azzal is összefüggésben van, hogy a piac már felkészült a kamatemelésre.

Miért emel kamatot a jegybank?

A nemzeti banknak a jegybanktörvény szerint elsőrendű feladata az árstabilitás biztosítása, vagyis az infláció letörése és alacsony pozitív szinten tartása. Ennek hátterében az az elképzelés áll, hogy a magas infláció árt a gazdaságnak: költségei az alacsony érdekérvényesítő képességű rétegeket sújtják leginkább (mivel a bérek és a nyugdíjak általában késve és gyakran nem teljesen követik a pénzromlás mértékét), de árt a vállalkozásoknak is, mert az árak kiszámíthatatlansága nehezebbé és kockázatossabbá teszi a beruházásokat és a hosszú távú befektetéseket, mindez pedig a gazdasági növekedés visszaesését vonja maga után).

Emiatt, ha a pénzromlás mértéke eltávolodni látszik a jegybank inflációs céljától, akkor a Monetáris Tanácsnak kamatot kell emelnie (illetve amíg magas az infláció, nem csökkentheti). A magasabb alapkamat visszafogja a keresletet, és ezáltal fékezi az árak emelkedését. Az infláció mellett a Monetáris Tanács döntéseinél figyelembe veszi a magyar gazdaság növekedési kilátásainak változását és nemzetközi megítélését, a költségvetés kockázatait és a pénzügyi rendszer stabilitását. A mostani kamatemelésben az utóbbiak játszhattak kulcsszerepet.

Forrás: hvg.hu







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2020.07.08 (26. szám)
Preszízs magazin 2020. tavasz
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget