Ma 2012. 5. 18, péntek, Erik napja van. Regisztráció | Belépés G+ facebook iwiw Amadeus Rádió RSS

EP-vita - Orbán: a problémák könnyen, egyszerűen orvosolhatók

2012.01.19 09:45. - Lakatos Éva

Fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára - így értékelte Orbán Viktor az EP Magyarországról zajló szerdai vitáját.

Hirdetés

Magyarországról vitázott az Európai Parlament - Összefoglaló



A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről vitázott az Európai Parlament plenáris ülése szerdán, a strasbourgi vitában részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. A kormányfő a vitában egyebek között azt hangoztatta, hogy Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt. Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerint stabil büdzsének tekinthető.

A vitában az uniós bizottság képviseletében José Manuel Barroso elnök szólalt fel, aki egyebek között elmondta: a jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról. Barroso megismételte: azt akarják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az unió jogi előírásai.

Az EU-tagországok tanácsának jelenlegi soros elnöksége, Dánia nevében felszólalt Nicolai Halby Wammen európai ügyi miniszter azt hangoztatta, hogy az Európai Unió minden tagállamának tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket. Megerősítette, hogy Koppenhága teljes egészében támogatja az Európai Bizottságot a jogszabályok magyarországi betartatásában.

A képviselői felszólalások sorában a kedden bejelentett kötelezettségszegési eljárásokban érintett kérdéseken túlmutató, éles bírálatok is érték a kormányt. A Fidesz-t és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti frakció viszont kiállt a kormány politikája mellett.

A hazai parlamenti pártok így reagáltak az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájára.


A részletekért olvassa el az EP-vitáról készült percről perce tudósításunkat!

19:20 - Orbán: fontos nap volt ez a magyar alkotmánynak

Fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára - így értékelte Orbán Viktor a szerdán az Európai Parlamentben (EP) Magyarországról zajló vitát, amelyen ő is részt vett és felszólalt. A miniszterelnök strasbourgi sajtótájékoztatóján közölte azt is: a magyar kormány nem tekinti fontos ügynek a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségét, és ha az Európai Bizottság úgy gondolja, külön is maradnak.

Az alkotmánnyal kapcsolatos szavait Orbán Viktor egyebek mellett azzal indokolta, hogy az új alaptörvénnyel összefüggésben eddig senki semmilyen jogi eljárást nem indított. "Az a veszély fenyegette korábban a magyar alkotmányt, hogy az érdektelenség mocsarába süllyed, de ez nem következett be", ugyanis nagy európai érdeklődés övezi az alaptörvényt, amelyre "rendkívül büszkék vagyunk" - mondta.

Ugyanakkor az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekhez kötődő kifogásokat, ha kell, készek teljesen átdolgozni - jelezte, majd úgy fogalmazott: kifejezetten jó érzésekkel tér haza Magyarországra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségéről szólva közölte: "nekünk az ügy nem fontos. Szerintünk jobban működne a két szervezet, ha összevonnák, de eddig sem voltak összevonva". Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy ne vonják őket össze, akkor külön maradnak - jelentette ki, megjegyezve, hogy ez nem egy kardinális gazdaságpolitikai vagy alkotmányfilozófiai kérdés, hanem kifejezetten technikai jellegű.

 

Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament strasbourgi székházában. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament strasbourgi székházában.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A nemzeti bank függetlenségét a magyar kabinet is osztja - folytatta -, és olyan pontokon is hajlandó változtatni, amelyek az elmúlt húsz évben is úgy voltak, ahogyan most, csak eddig nem kifogásolta az Európai Bizottság, most viszont igen. "Erre mondom azt, hogy az érvek súlya előtt nem tudok meghajolni, de ha a bizottság ezt fontosnak tartja, meghajolunk" - mondta. Példaként említette: húsz évig úgy volt, és senki nem kifogásolta, hogy a kormány egy megbízottja részt vett a monetáris tanács ülésén. "Meg tudnám védeni a magunk álláspontját, de minek, ennek az ügynek nincs nagy jelentősége, ha a bizottság szeretné, legyen úgy" - fejtette ki álláspontját.

Az Európai Bizottsággal fennmaradt, az MNB-t érintő vitás pontról elmondta: a bizottság azt kifogásolja, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai amikor elfoglalják hivatalukat, esküt tesznek az alkotmányra, noha ez az eskütétel az elmúlt húsz évben mindig megtörtént - mutatott rá. Ez "egy olyan szimbolikus politikai kérdés, amelyben még egyezkednünk kell. A többi ügy inkább technikai kérdés" - emelte ki.

Orbán Viktor kérdésre úgy fogalmazott, "akkor vagyok kemény, amikor a hazám érdeke azt megkívánja, és akkor kötök kompromisszumot, amikor a magyar emberek érdeke megkívánja".

Szólt arról is, hogy Magyarországgal szemben létezik politikai offenzíva, de "meg is lennénk sértve, ha nem volna", ez ugyanis a politika része. "Aki lónak áll, az húzzon, vagyis aki politikusnak megy, az ne lepődjön meg, hogy időnként durván megtámadják" - fogalmazott.

Az EP-vitára kitérve - kérdésre válaszolva - a kormányfő azt mondta: nyilvánvaló, hogy a hozzászólók nagy része el sem olvasta az új magyar alkotmányt. A vitában a pártszimpátia felülírta a szövegismeretet - értékelte az elhangzottakat, majd a tévedések között említette, hogy összekeverték az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal (LB). Utóbbival kapcsolatban hozzátette: az LB elnökét senki sem mozdította el, hanem a bírói egyesület indítványára egy olyan szabály került a törvénybe, amely szerint legalább ötéves magyarországi bírói gyakorlat szükséges a főbírói poszthoz. Ezt az ellenzék is megszavazta - közölte.

Álláspontja szerint azon is el kell gondolkodnia az európai közösségnek, hogy ha most azt követeli, vegyék értékrendbeli vizsgálat alá egy tagállam alkotmányát, akkor "hol fogunk megállni: egymás után következik a többi ország is". Úgy véli, ez egy rossz gyakorlat: ha van bizonyíték komoly európai értéksérelemre, természetesen fel kell lépni, de ténybeli ismeretek nélkül, feltételezések és ideológiai motiváltság alapján veszélyes így tenni, mert az az EU-t is gyengíti.

Kérdésre szólt arról is, hogy szerinte Európának nem marad más választása, mint hogy középtávon egy átfogó megegyezést kössön Oroszországgal. "Ez egy teljesen új korszaka lesz az európai politikának" - vélekedett.

Arra a kérdésre válaszolva, amely a Jobbik EU-tagsággal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését firtatta, Orbán Viktor kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU tagja legyen, mert még mindig több érv szól a tagság mellett, mint ellene

18:52 - Reding: kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk a problémákat

Kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk a problémákat - mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlamentben (EP)Magyarországról folytatott politikai vita végén, az uniós végrehajtó testület nevében elhangzott összegző felszólalásában.

Kitért arra, hogy a brüsszeli bizottság nem csupán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen három kérdésben, hanem kérdésekkel is fordult a magyar hatóságokhoz a bírói függetlenség ügyében. Leszögezte, hogy a független bírósághoz való jogot az uniós előírások biztosítják az EU-tagállamok polgárainak, és az Európai Bizottság erre hivatkozva kéri aggályainak eloszlatását. E tekintetben Reding két kérdést vetett fel: egyfelől a volt magyar legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának a mandátum rendes lejárta előtti megszűnését, másfelől a bírói kar irányításának mikéntjét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Neelie Kroes alelnöktársa a médiaszabadság és -pluralizmus ügyében adott hangot aggályainak, a strasbourgi székhelyű, összeurópai jellegű Európa Tanács (ET) pedig az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a sajtószabadság témája mellett a vallásszabadság témájában is vizsgálódik. Beszámolt arról, hogy Thorbjorn Jagland ET-főtitkár javasolta a Velencei Bizottság, az ET égisze alatt működő független jogi tanácsadó testület bevonását a kérdések áttekintésébe.



Az EP Magyarországgal foglalkozó plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

"Érdemes lenne az Európa Tanáccsal együttműködni" - jelezte Reding, hogy az Európai Bizottság milyen irányba tájékozódik, amikor olyan kérdések kerülnek elé Magyarországgal kapcsolatban, amelyekre saját szűkre szabott jogi szerepében, vagyis az uniós szerződések betartásának őreként nincs önálló lehetősége a fellépésre.

Az Európai Bizottság konkrét jogi kifogásait illetően az alelnök beszámolt arról, hogy a magyar kormányzat jogászi apparátusa már ezen a napon kapcsolatba lépett az ő irányítása alatt álló jogi szolgálattal, és elkezdték az egyeztetést. Mint hozzátette, José Manuel Barroso bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a törvényalkotás "betűjéről és szelleméről" egyaránt beszélni fog egymással.

Az írott jogszabályok mellett azok szellemiségének hangsúlyozása szintén viszonylag új elemnek tekinthető, csak az utóbbi napokban jelent meg a bizottsági tisztségviselők Magyarországgal kapcsolatos kitételeiben. Korábban balodali, zöldpárti, illetve liberális részről érték olyan bírálatok a bizottságot, hogy hozzáállása túlságosan leszűkül a jogtechnikai részletkérdésekre, és csak másodlagos jellegű uniós jogszabályok betartását kéri számon, az európai értékekét nem.

Nicolai Halby Wammen dán európai ügyi miniszter, aki az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács nevében összegezte a vitát, azt hangsúlyozta, hogy teljes mértékben megbíznak az Európai Bizottság tevékenységében. Megerősítette azt, hogy az aggályokat a szükséges mértékben komolyan kell venni, Magyarországnak az EU-joghoz kell igazítania jogszabályait. Üdvözölte, hogy Orbán Viktor a gyors megoldásba vetett reményének adott hangot.



 

 

18:50 - Orbán: már csak egy pontban van konfliktusunk az EU-val

A magyar kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa az Európai Bizottsággal a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintően, minden más kérdésben egyeznek az álláspontok - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai strasbourgi vitájában, a képviselői felszólalásokra adott viszonválaszában.

A kormányfő azt mondta, az egyetlen konfliktus az MNB-t illetően az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarországnak nincs vitája az Európai Bizottsággal a bírák függetlenségéről. A nyugdíjkorhatár ugyanis nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése - mutatott rá.


Mint megjegyezte, szerinte nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh vezet.

"Ha van Európában csak egy ember is, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok" - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a vitában elhangzott felszólalásokban számos ténybeli tévedés hangzott el. A bírálóknak ezért azt ajánlotta, olvassák el az alkotmányt, amely "nagyon értékes dokumentum", "megfontolásra érdemes lehet bármely országnak".

Az előző alkotmány szerinte nem védte meg az ország vagyonát, a versenyt, a környezetet és a polgári szabadságokat. Az új alkotmány szerinte ezt mind jól orvosolja.

A kormányfő szerint volt a strasbourgi vitának egyfajta európai aspektusa is, ideológiai vita. "Kétségkívül a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tartjuk a jövő alapjának". Mint mondta, "lehet, hogy ezzel állásponttal kisebbségben vagyunk Európában, de ettől ez még egy európai álláspont".

 

Az EP Magyarországgal foglalkozó plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

18:14 - Magyar képviselői felszólalások

Az Orbán-kormány politikája bünteti a magyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió - hangoztatta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a magyarországi politikai fejleményekről az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán folytatott vitában, míg Szájer József (Fidesz) azt szögezte le, hogy Magyarország ma európai demokrácia.

A frakciója vezérszónokaként felszólaló Bokros Lajos (MDF) úgy fogalmazott, Magyarországon "a jogállamiságot szőnyegbombázás érte".

Morvai Krisztina(Jobbik) viszont - szintén képviselőcsoportja nevében - arról beszélt, nem Magyarország az oka annak, hogy az EU kudarcot vallott, "olyan döntéseket hozott, amelyek tömeges munkanélküliséget, elszegényedést, szenvedést okoztak Európában".

Göncz Kinga (MSZP) egyebek között azt emelte ki: a kritikák nem az országnak szólnak, hanem a kormányfő politikájának.

Gál Kinga (Fidesz) kifogásolta, hogy az előző kormány által elkövetett jogsértésekre az EP nem reagált ilyen élesen.

A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Gyürk András a vitából azt a következtetést vonta le, hogy a baloldal folytatni kívánja rágalomhadjáratát, amivel viszont szerinte csak a szélsőséges pártokat erősíti.

15:50 - Orbán: az európai elvek alapján szerveztük át Magyarországot

Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szerdai, Magyarországról szóló vitájában Orbán Viktor, rámutatva: e megújítás és annak tempója mellett természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU által felvetett problémák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás.

"Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben" - kezdte strasbourgi beszédét a miniszterelnök, kiemelve, hogy a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. A tízmillió lakosból kevesebb mint hárommillió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, paramilitáris szervezetek működését pedig nem szankcionálta a jog - sorolta a példákat.



 

 

Az EP Magyarországgal foglalkozó plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. "Az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket" - ismertette, majd utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is. "A magyar kormány ezeket a kisebbségeket mindig meg fogja védeni a jövőben is" - jelentette ki.

A törvényalkotási munkára kitérve a miniszterelnök elmondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarkalatos törvény. Másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház - jegyezte meg, majd a strukturális reformokkal folytatta, közte megemlítve a kormányzati, az önkormányzati, a közigazgatási, az igazságszolgáltatási, az oktatási, az adó- és közteher-viselési, a nyugdíj-, valamint a szociális ellátás rendszerének, továbbá az egészségügyi ellátásnak az átszervezését. "Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt" - foglalta össze.

Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelemmel - közte a lobbi- és üzleti érdekek megsértésével - is járt, majd példaként említette a bank- és a válságadót.

Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: "az 1949-es kommunista alkotmány helyett - utolsóként a volt megszállt országok közül - új alkotmányt hoztunk létre".

Leszögezte: Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt, támaszkodtak a tagállamok bevált gyakorlataira és az EU alapdokumentumaira is. Ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett azonban - folytatta - természetesnek tekinti - ahogyan "Magyarországon mindenki természetesnek tekinti" -, ha vitás kérdések is felmerülnek.

A José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének küldött szerdai levelére emlékeztetve elmondta: a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Jövő heti brüsszeli találkozójuktól pedig gyors eredményeket remél - tette hozzá a kormányfő.

Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar kabinetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányt. Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás a bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor - mint mondta - rendelkezésre áll. Azonban "ezidáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így" - húzta alá a miniszterelnök, aki végül a most befejezendő magyarországi átszervezés támogatására kérte az EP-t.


15:36 - Dán elnökség: minden EU-tagállamnak be kell tartania az uniós szerződéseket


Az Európai Unió minden tagállamának tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket és szabályokat, ez minden más tagország érdeke is - hangoztatta Nicolai Halby Wammen dán európai ügyi miniszter a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szerdán Strasbourgban tartott plenáris vitában, amelyben részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is.

Első felszólalóként megerősítette, hogy az EU jelenleg soros elnöke, Dánia teljes egészében támogatja az Európai Bizottságot a jogszabályok magyarországi betartatásában.


Reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Durao Barrosóhoz frissen intézett levele, valamint a mostani EP-vita "azzal az eredménnyel jár, hogy a helyzet megoldódik".

15:35 - EP-vita - Barroso


A jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Magyarországról folytatott politikai vitában.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője hangsúlyozta: a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik. Ezzel arra is utalt, hogy a vitában rész vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Barroso - emlékeztetve arra, hogy az általa vezetett testület az előző napon konkrét kifogásokat fogalmazott meg a közelmúltban hozott magyar törvények miatt, és három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított. Leszögezte, azt akarják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az unió jogi előírásai.


Korábban írtuk:

Az Európai  Parlament szerdán plenáris vitát tart a "magyarországi közelmúltbeli  politikai fejleményekről", Orbán Viktor kormányfő részvételével.

A képviselők meghallgatják az Európai Bizottság képviselőjét - aki az MTI értesülései szerint akár José Manuel Durao Barroso elnök is lehet -, valamint az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács (minden bizonnyal a soros dán elnökség nevében érkező Nicolai Halby Wammen európai ügyi miniszter) beszámolóját is és ezt követően hozzászólásokat tehetnek. 

Az Európai Parlament kedden megválasztott, új elnöke, Martin Schulz egyébként üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában. 

A frissen elnökké választott német szocialista képviselő egyúttal megerősítette, hogy egyik első intézkedéseként eleget tett a kormányfő felszólalásra vonatkozó kérésének. 

"Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - fogalmazott Schulz keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján. 

Az Európai Bizottság egyébként kedden úgy döntött, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak.

MTI



Megosztás Facebook-on!

Az oldal tetejére
Hirdetés


Szólj hozzá te is!

Hozzászólok a cikkhez


A cikkhez csak bejelentkezett olvasóink szólhatnak hozzá.
Bejelentkezem | Regisztrálok
Jelenleg még senki nem szólt hozzá a hírhez, légy te az első!







Oldaltérkép | Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem
Minden jog fenntartva © 2012 - Booster Média Kft. - Programozás: Webidea Informatika