Kezdődik a leszázalékoltak orvosi felülvizsgálata

A megváltozott szabályok egyik legfontosabb eleme, hogy akit rehabilitálhatónak találnak, annak munkát kell keresnie, a felajánlott állást pedig el kell fogadnia. Míg uniós átlagban a fogyatékkal élők 40-50 százaléka dolgozik, addig Magyarországon csak 15-20 százalékuk.

Azzal, hogy megszűnt a rokkantnyugdíj, 70 ezerről 50 ezer forint alá csökkent az egy főre jutó rokkantellátás átlagos összege. Emellett számos, a nyugdíjakkal együtt járó kedvezményt is elveszítettek a fogyatékkal élők - mondta a lapnak Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke. A szövetség a szerzett jogok megvonása mellett azt is kifogásolja, hogy a kormány csaknem 200 ezer rokkant embert vissza akar terelni a munkaerőpiacra, de ennek nem teremti meg a feltételeit.

Megtakarítást remélnek

A rokkant nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és hasonló nyugdíjszerű folyamatos szociális ellátások a most használt alakjukban megszűnnek, és átalakulnak egészségkárosodási ellátássá. Amennyiben ez a terv megvalósul, az a rokkant nyugdíj 2012 nek több milliárd forintnyi megtakarítást, pontosan 217 milliárd forint pluszt jelentene.

A terv, melyet Széll Kálmán Tervnek neveznek, részletezi a költségvetés stabilitását, mely úgy valósítható meg, miszerint spórolni kéne azokkal az állami kiadásokkal, amelyek esetében az állampolgár aktív részese lehetne a társadalmi értékteremtésnek, ahelyett, hogy igénybe venné az állami ellátást.

Ennek az átalakításnak az lenne a célja, hogy visszatérjenek dolgozni azok, akik benne vannak az aktív munka korban, és foglalkoztatásra, illetve foglalkozási rehabilitációra javasolják őket. Így a rokkant nyugdíj 2012 programban közel 150 ezer emberrel bővülhetne - elviekben - a munkaerőpiac létszáma.

Már tavaly el kellett volna kezdeni

A kormány a Széll Kálmán terv bemutatásakor határozottan kijelentette, hogy ez év július 1-jétől elkezdi a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát, mert innen 220 ezer embert vissza kell terelni a munkaerőpiacra. Az intézkedéstől 100 milliárd forint megtakarítást reméltek. Ez azonban egyre inkább úgy tűnik - egyéb más vállaláshoz hasonlóan - megmaradt a kijelentés szintjén. Eddig ugyanis semmilyen döntés nem született az ügyben és előkészületek sem történtek.

Az eredeti tervekben az szerepelt, hogy július 1-től kezdik el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát és a folyamatot 2012. január 1-ig lezárja a kormány - legalábbis ez szerepel a Széll Kálmán tervben. Mint ismeretes, a kormány azt vállalta korábban, hogy közel 100 milliárd forintot spórolna a 2012-es büdzsében 220 ezer rokkantnyugdíjas rendkívüli felülvizsgálatával. Ennek teljesítése viszont jelentősen csúszott, úgy látszik, most azonban mégis elkezdődik a felülvizsgálat.

A Nefmi a Széll Kálmán tervtől független, eddig is alkalmazott felülvizsgálatokról ("rutinos" illetve rendkívüli") a következő tájékoztatást adta: 2009-ben összesen 286 904 vizsgálatot végeztek a szakértői bizottságok, ebből 89 043 soros felülvizsgálat volt, míg 2010-ben 29 8111 vizsgálat történt összesen, amelyből a soros felülvizsgálatok száma 92 232 volt.

2009-ben és 2010-ben is 16 rendkívüli felülvizsgálat történt, ebből 2009-ben 7 esetben, 2010-ben 6 esetben változtatta meg a szakértői bizottság a korábbi döntést. 2011-ben a közérdekű bejelentések, illetve a Nefmi által elrendelt szakmai ellenőrzés következményeként 139 rendkívüli felülvizsgálat elvégzésére került sor, változtatás 30 esetben (21 százalék) történt.


Kiket és hány embert lehet visszavezetni a munkaerő-piacra?

Hogy mégis hány embert lehetne reálisan visszavezetni a munkaerőpiacra, arról szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a legutóbbi kormányzati kommunikáció szerint a felülvizsgálat alá eső 57 év alatti rokkantnyugdíjasok 160-170 ezren lehetnek, amelynek körülbelül 10 százaléka helyezhető vissza a munkaerőpiacra. Ehhez persze olyan munkaerőpiacra volna szükség, amely ezeket az embereket alkalmazná. Jelenleg ugyanis nincs összhangban a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldala: vagy olyan megváltozott munkaképességűeket keresnek, akik magas képzettségűek, több nyelven beszélnek és jó számítógépes tudással rendelkeznek, de megelégszenek a minimálbérrel, vagy olyan munkára alkalmaznák őket 4 órás részmunkaidőben, amit más nem végez el.

A megváltozott munkaképességűeknek egyébként jelenleg - köszönhetően a még a rendszerben lévő rehabilitációs támogatásoknak - mintegy 12-15 százaléka dolgozik, ahol a fent említett képzettebb réteget a nyílt munkaerőpiac fel is szívta.

A munkaerőpiacra történő visszavezetésnél viszont komoly nehézségeket okozhat, hogy az aktív korban lévő megváltozott munkaképességűeknek 72 százaléka eleve a 46-64 éves korcsoportba tartozik, ahol több mint 70 százaléknak csak általános iskolai vagy szakmunkás végzettsége van, illetve az, hogy a rokkantnyugdíjasok több mint 60 százaléka a foglalkoztatottság szempontjából egyébként is a legrosszabb helyzetben lévő dél-alföldi és észak-magyarországi régióból kerül ki. Ezek az emberek ráadásul nagyrészt nehéziparban és a mezőgazdaságban voltak alkalmazottak.

A Nefmi (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) ezzel kapcsolatban pedig azt a választ adta: nem lehet sematikusan válaszolni a kérdésre, hány ember kerülhet vissza a munkaerőpiacra, hiszen nem minden megváltozott munkaképességű munkavállalónak van ellátása. Továbbá az ellátások feltétele, időtartama, összege, az ellátás melletti kereső tevékenység korlátai is ellátási formánként változóak. Az egyéni élethelyzetek is további differenciáló, motiváló tényezők lehetnek, így a jövedelmi viszonyok, a környéken lévő munkahelyek kínálata, a munkavégzés körülményei, a munkába járási lehetőségek, vagy az is, hogy foglalkoztatási jogviszonyba visszatérő, vagy eddig még sohasem foglalkoztatott munkavállalóról van-e szó.

Következmények és hatások

A 2010 végén megszüntetett Költségvetési Tanács volt munkatársai által létrehozott Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) június végén publikált elemzésében azt feltételezte, hogy amennyiben a nyugdíjkorhatár alatt lévő rokkantak és egészségkárosultak járadékai közül csak a súlyosabb esetekre vo-natkozó, I. és II. kategóriás rokkantnyugdíjak és a baleseti járadékok maradnak meg, és a többi ellátás megszűnik, akkor ennek elsődleges hatásaként a rokkantsági ellátásban részesülők 87,7 százaléka elveszíti az ellátását.

Így 2012-ben 319,9 milliárd forint, 2013-ban 296 milliárd, 2014-ben pedig 272,4 milliárd forint közvetlen költségvetési kiadáscsökkenést érne el a kabinet.

Emellett a szakemberek a lehetséges elsődleges hatások között említik még, hogy az ellátásukat elvesztettek 10,7 százalékának (2012-ben 45 ezer fő) munkapiaci helyzete nem változik, továbbra is dolgozik; 11,9 százalék (2012-ben 52 ezer fő) középfokú képzettséggel rendelkező aktívvá válik. Ha ők megkapják a fejenként 250 ezer forint költségvetési kiadást jelentő rehabilitációs szolgáltatást, akkor közülük 82 százalék (2012 végére 43,0 ezer fő) talál állást nemzetgazdasági átlagbérért.

További 5,5 százalék (2012-ben 24 ezer fő) szakiskolával vagy szakmunkásképző végzettséggel rendelkező, egészségügyi okból munkavégzésben nem gátolt személy szintén aktívvá válik és ha ők is megkapják a fejenként 250 ezer forint költségvetési kiadást jelentő rehabilitációs szolgáltatást, akkor közülük 23 ezren tudnak a piacon elhelyezkedni, de csak minimálbérért. (Ennek másodlagos következménye lesz a piaci szektor átlagos termelékenységének mintegy 0,3 százalékpontos csökkenése - jegyzi meg az elemzés.) A fennmaradó 72,9 százalék (beleértve az előbbi két csoportból munkát nem találókat; 2012-ben 321 ezer fő) munkahely és ellátás nélkül marad. A szekértők szerint a közösségi fogyasztás a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele miatt egyszeri alkalommal megemelkedik 19,2 milliárd forinttal.

Rokkantnyugdíj: az ombudsman segíthet?

Az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordul az MSZP szakpolitikusa, Korózs Lajos a rokkantnyugdíjak megszüntetése miatt, azt remélve, hogy Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz (Ab) továbbítja az ügyet. A szocialista párt elnökségi tagja hétfőn sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Ab-tól január 1-je óta nem kérheti a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát, ezért fordul az ombudsmanhoz, aki továbbra is kezdeményezheti a törvények normakontrollját. Elmondta, hogy beadványában különösen veszélyeztett társadalmi csoportok jogsérelmére hivatkozik, véleménye szerint ugyanis a rokkantnyugdíjak megszüntetése, átalakítása ellentétes az Európai Unió alapjogi chartjával - így a lisszaboni szerződést kihirdető magyar jogszabállyal -, és az alaptörvénnyel való összhangja is vizsgálható.

Korózs Lajos kifejtette: az év elejétől a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülők ellátását rehabilitációs ellátásként folyósítja az állam, ha pedig az érintettek március végéig nem kérik egészségügyi felülvizsgálatukat, május 1-jével ellátásuk megszűnik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány ezzel jogerős határozatokat annulál, mivel a szakhatóságok korábban megállapították az ellátásban részesülők egészségkárosodását, illetve ha szükséges, a következő felülvizsgálat időpontját.

Az MSZP-s politikus szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a felülvizsgálat után az ellátás összege limitálható, így az kevesebb lehet a korábban jogerősen megállapított rokkantsági nyugdíjnál. Az említett rendelkezések nagyjából 195 ezer ember ellátását érintik - mutatott rá.

Forrás: richpoi.com