Ma 2018. 10. 18, csütörtök, Lukács napja van.

Nyugdíjügy: nem lehet okosan dönteni

2012.03.09 08:29. - Lakatos Éva

A magánpénztárak tagjainak hó végéig határozniuk kell: átlépnek-e az állami rendszerbe, vagy megtakarított pénzüket magánkasszában hagyják-e. A döntést sok bizonytalanság nehezíti: nem tudni, mennyi lesz a pénztári tagságukat megőrzők állami nyugdíja, ahogyan azt sem, hogy mi lesz egyes pénztárak sorsa.


 

 

Kevesebb, mint egy hónapja maradt a döntésre annak a nagyjából százezer embernek, aki a tavalyi nyugdíjállamosítás idején megtartotta magánpénztári tagságát. Március 31-ig kell ugyanis elhatározniuk, hogy továbbra a magánkasszák tagjai maradnak-e, vagy megtakarított pénzüket visszaviszik-e az állami nyugdíjalapba.
 
Mint ismert, a parlament a múlt év végén úgy döntött, hogy 2010 végén eredetileg csak 14 hónapig az állami nyugdíjrendszerbe átirányítani tervezett munkavállalói nyugdíjjárulék végleg oda kerül, vagyis a magánkasszákba nem érkezik többet nyugdíjjárulék. Ez új helyzetet teremtett, ezért nyitották meg újra az átlépés lehetőségét.
 
A kérdést, hogy most megéri-e váltani, és kiknek, számos bizonytalanság nehezíti meg. A várható nyugdíjkifizetéseket érintő jogértelmezési vita miatt is nagyon nehéz megmondani, hogyan érdemes dönteni, ráadásul most még több nyugdíjpénztár jövője is bizonytalan.
 
100, ami 75
A legfontosabb bizonytalanság az, hogy mekkora állami nyugdíj jár majd azoknak, akik kitartanak a kasszatagság mellett. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: „a jövőben, a 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint.”
 
Ezzel szemben a gazdasági stabilitásról szóló, tavaly december 30-án kihirdetett törvény idevágó paragrafusa kimondja: aki kasszatag marad március után, az csak a befizetett járulékai alapján járó nyugdíj 75 százalékára számíthat, miközben minden nyugdíjjáruléka az államhoz kerül. A meglehetősen furcsa kérdés tehát az: a pénztártag a törvény betűjét vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői álláspontját tartsa-e irányadónak.
 
Az NGM egyébként nem először foglal állást úgy, hogy a kasszatagságtól függetlenül teljes nyugdíj jár mindenkinek. Erről januárban azt írtuk, hogy félreérti a Matolcsy-minisztérium, hogyan jár a nyugdíj. A szaktárca viszont azóta se változtatott az álláspontján. Több szakértőt is megkérdeztünk, mi a véleménye a jogértelmezési vitáról. Az NGM-mel egyikük sem értett egyett, illetve nem tudtak magyarázatot adni a szaktárca álláspontjára. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot is megkérdeztük az ügyben, de nem kaptunk válaszokat kérdéseinkre.
 
Mi lesz az özvegyekkel?
Özvegyi nyugdíj és árvaellátás csak azoknak jár, ahol az elhunyt kizárólag a tb nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánkasszánál lévő egyenlegét átutalták a saját vagy a hozzátartozó döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. És bár a távoli jövőbe mutat, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyelőre nem létezik olyan jogszabály, ami a nyugdíjba vonuló pénztártagoknak járó életjáradék-folyósítást szabályozná.
 
A helyzet tehát a következő: ha az NGM téved és tényleg nem jár a teljes nyugdíj, még a többmilliós számlaegyenleggel is érdemes a visszalépést választani, különben a majdani nyugdíj negyede elveszik. Márpedig ennyi pénzt a most néhány milliós pénztári megtakarítás a hozamaival együtt sem lesz képes helyettesíteni.
 
Aki viszont az NGM álláspontját fogadja el, az nyugodtan pénztártag maradhat. Ugyan a bruttó bér tíz százalékára rugó tagdíja többé nem érkezhet az egyéni számlájára (a megtakarítás csak önkéntes befizetésekkel gyarapítható – ennek mértékét minden pénztár saját alapszabálya határozza meg), viszont az államtól kapott nyugdíj csak a pénztártagsági tagdíjfizetés időszakára csökken 75 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a maradókat a korábban is ismert feltételekhez képest további „károk” nem érik, sőt, valójában azzal a 2,8 millió emberrel szúr ki  a kormány, akik azért léptek vissza, hogy ne veszítsék el a jogosultságukat.
 
Mit kockáztat, aki marad?
Aki ebben a helyzetben a maradást választja, két dolgot kockáztat. Az egyik, hogy a visszalépési határidő lejárta után az NGM-ben is rájönnek, hogy tévedtek, és tényleg csak 75 százalékos nyugdíj jár. Ennek a kockázatát azonban több tényező is csökkenti. Elsősorban is az, hogy elképzelhető:egy ilyen helyzetben az minisztérium, illetve a kormány a visszalépési lehetőség újbóli megnyitásával csökkentené a presztízsveszteségét.
 
Ha mégsem, akkor még mindig van két dolog, amiben bízhatnak a magánkasszák tagjai. Az egyik, hogy jogi fórumokon lehetne támadni ezt a fajta nyugdíjállamosítást, mondván: erősen diszkriminatív az a törvény, ami mindenkinek minden nyugdíjjárulékát az államhoz irányítja, miközben ugyanazért a járulékért egyeseknek csökkentett nyugdíjat ad. Egy ilyen eljárás valószínűleg évekig húzódna, de nehéz elképzelni, hogy ne a pénztártagoknak kedvező jogorvoslattal záruljon. A másik pedig, a jogi úttól függetlenül az a tény, amiben a mintegy százezer kasszatag többsége reménykedhet: a nyugdíjkorhatártól még messze, évtizedekre van, és a szabályozás – ahogyan a parlament összetétele is – ezalatt még sokszor változhat, ami lehetőséget ad a diszkriminatív szabályozás eltörlésére vagy átírására.
 
Akinek tehát milliói vannak a nyugdíjszámláján és ezt mindenképpen meg akarja őrizni, az maradjon pénztártag, és bízzon az NGM-ben vagy abban, hogy a hátrányos körülmények később megváltozhatnak.
 
Igaz, ezeken túl van egy bónuszkockázat is: aki marad, azt is kockáztatja, hogy a pénztári szektor megszűnik. Ebben az esetben a tagok ugyanúgy visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe, de már nem kaphatják meg az infláció fölötti reálhozamokat, illetve a  korábbi önkéntes tagdíj-kiegészítéseket. Ezeket a március végéig a tb-be visszalépők az szja levonások után még felvehetik.
 
Megszűnhetnek a kasszák?
A jogértelmezési vitán túli bizonytalanságok másik nagy köre nem jogi, hanem intézményi jellegű. A pénztári ágazat a mostani feltételekkel biztosan nem maradhat fenn – a szektor kilátásaival ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk már. Mivel a kasszák nem kaphatják meg a fizetésekből levont tagdíjakat, így nincs miből levonják a működési költségeiket sem.
 
Ennek az első jelei máris láthatók: a nyugdíjpénztárak legfrissebb adatai szerint hiába voltak jók a kasszák hozamai, a működési eredmények miatt mínuszban zárták az elmúlt évet. A Világgazdaság összesítése szerint az év végén meglévő, 99 601 tagot számláló tizenhárom nyugdíjpénztár, amely mintegy 226,3 milliárd forintot kezelt, az év végére 5,9 milliárd forintos veszteséget halmozott fel.
 
A Stabilitás pénztárszövetség ezért azt javasolja: csak azok a tagok maradjanak, akik bíznak abban, hogy a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését adományok befizetésével. A kasszák működési kiadásai (méretüktől és működési tartalékaiktól függően) eltérőek, ezért azzal kapcsolatban nem lehet biztosan mondani, hogy az egyes pénztáraknak tagonként mekkora éves adomány kellene az életben maradáshoz.
 
Egy kis adomány nem ártana
Korábban azt írtuk: a nullszaldós működtetéshez havonta és tagonként átlagosan 60 ezer forintnyi befizetés kellene, a nagyobb pénztáraknál ennél valamennyivel kevesebb (ők méretük miatt költséghatékonyabban tudnak működni), de a Stabilitás által korábban javasolt havi 14 ezer forint biztosan nem lenne elég – mondta az Indexnek több szakértő is. Ez ugyanis éves szinten tagonként csak 1500 forintnyi bevételt jelentene, amiből nem lehet fenntartani az informatikai rendszert, adóigazolást és tájékoztatásokat küldeni, plusz az egyéb adminisztrációs tevékenységeket elvégezni, miközben a kasszákat működtető pénzügyi csoportok nem nagyon akarják a veszteséges működést tovább finanszírozni.
 
Ha a kasszád megszűnik
Akinek a kasszája megszűnik, két dolgot tehet. Vagy másik pénztárat választ a végelszámolási eljárás megindításától számítva 30 napon belül, vagy nem tesz semmit, és akkor a megtakarítása automatikusan visszakerül a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, ő pedig biztosan teljes értékű állami nyugdíjat kap majd.
 
A Stabilitás korábban azt is javasolta, hogy a tagok fizessenek úgynevezett működési célú adományokat, mondván: bevételek hiányában rövid időn belül a teljes ágazat elérheti a működőképesség határát. A pénztári vezetők szerint éves szinten 3000-3500 forintból is meg lehetne oldani a működést, és erre utal, hogy az ING épp a napokban tette közzé: 2012-ben semmilyen pluszköltsége nem lenne, és 2013-ban is csak évi 4000 forintnyi adomány kellene neki, hogy finanszírozni tudja a működését.
 
A kasszák megszűnése és koncentrációja már megkezdődött: a Quaestor nyugdíjpénztára a végelszámolási eljárás vége felé jár, a Honvéd pénztárnál is megkezdődött már a folyamat és az Erste kasszája is jelezte, hogy nyáron befejezik a működést, a Generali nyugdíjpénztára pedig beolvadt a Dimenzióba. Több kassza (például az OTP) esetén azért nem lehet biztosra mondani a jövőt, mert olyan peres eljárások indultak ellenük, ami alatt nem lehet megindítani a végelszámolást. Most még 12 kassza van, ahol sem beolvadással sem végelszámolással nem kezdődött el a végjáték (Aegon, Allianz, Aranykor, AXA, Budapest, Dimenzió, Életút, ING, MKB, OTP, Pannónia, Vasutas).
Index információ

 







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2018.10.17. 41.szám
Presztízs magazin 2018. V. évfolyam 2. szám
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget