Ma 2020. 7. 5, , Sarolta, Emese napja van.

Marad az eva, jönnek az új adók

2012.06.18 09:01. - Lakatos Éva

Drágább állam, stagnáló jóléti kiadások, nominális értelemben növekvő deficit − így foglalható össze a Napi szerint címszavakban a 2013-as költségvetési tervezet, amely péntek este került a parlament elé. A lakosság adóterhelése kerek 500 milliárd forinttal nő.


 

Néhány nyertese és sok-sok vesztese lesz 2013-nak, írja a Napi, hozzátéve: ez nem meglepő: az 1,6 százalékos növekedés mellett az államháztartás hiányát a GDP 2,5 százalékáról 2,2 százalékára tervezi csökkenteni kormány. A nominális hiány így az idei 576,2 milliárd forintról 677,3 milliárd forintra emelkedik.
 
Amennyiben a gazdaság képes tartani az 1,6 százalékos növekedési ütemet, akkor a GDP-arányos deficit csökkenhet, ha nem, akkor borítékolható még a költségvetés idei átírása vagy a jövő évi módosítása. 
 
A költségvetés főbb bevételei
(milliárd forint)
  2012 2013 Változás (%) változás
Cégek befizetései 1401,58 1186,68 −15,3 −214,9
Társasági adó 356,2 380 6,7 23,8
Pénzügyi szervezetek különadója 187,0 72 −61,5 −115
Ágazati különadók 155,0 5,0 0,0 −150
Energiaellátók jövedelemadója 14,0 40 185,7 26
Eva 178,2 188,5 5,8 10,3
Fogyasztáshoz kapcsolt adók 3649,9 4134 13,3 484,15
Áfa 2722,0 2826,4 3,8 104,4
Jövedéki adó 898,1 913,1 1,7 15
Regisztrációs adó 14,0 15 7,1 1
Pénzügyi tranzakciós illeték 283,0 283
Távközlési adó 44,0 44
Biztosítási adó 52,0 52
Lakossági befizetések 1677,2 1695,86 1,1 18,71
Szja 1574,3 1540,3 −2,2 −34
Lakossági illetékek 102,5 110,4 7,7 7,9
Gépjárműadó 44,1 44,1
 Forrás: NGM
A kormány erre az évre 0,1 százalékos növekedést vár, a realistább piaci elemzők közben a GDP csökkenéséről beszélnek, és az 1,6 százalékos jövő évi növekedési ütemet is túlzónak tartják. A kormány optimista forgatókönyvvel készül a következő hónapokra, azzal számol, hogy az IMF-fel megszületik a hitelmegállapodás és az általános indoklása arra is utal, hogy Magyarország az utolsó fillérig megkapja a kohéziós alapokból járó támogatást − vagyis az Európai Bizottság a szankciókat feloldja. Az IMF-megállapodás azonban korántsem vehető készpénznek, továbbá a költségvetés kamatkiadásait az idei 1162 milliárd forinttal szemben 1325 milliárd forintra tervezik.
 
A kockázatok kezelésére a kormány 100 milliárd forintos "országvédelmi alapot" különített el, idén ez 170 milliárd forint volt. Emellett lesz még százmilliárd forint az általános tartalékban az előre nem látható kiadásokra, illetve 99,5 milliárd forintos céltartalékot képeznek − igaz, ennek a jelentős része a közszféra bérkompenzációjára megy. Mindennek tetejében a közalkalmazottak és kormánytisztviselők nem lesznek a büdzsé nyertesei, a béralapokat befagyasztják, illetve jövőre 10-11 ezer 62 éven felüli köztisztviselőt kényszernyugdíjaznak, ami 20 milliárd forint megtakarítást hozhat.
 
A költségvetési gazdálkodásban jelentős átrendezések várhatók: egyrészt uniós nyomásra a kormánynak ki kell vezetnie a távközlési, élelmiszer-kereskedelmi multikat terhelő különadókat, szó van a bankadó felére csökkentéséről, az így kieső bevételeket viszont a már ismert sárgacsekk-, távközlési- és az új biztosítási adóval váltaná ki kormány. Ennek következtében jelentősen csökkenhet a cégek adóterhelése − viszont a kormány számításai szerint is 502 milliárd forinttal több adót fizet 2013-ban a lakosság, mint idén. Az új adókat ugyanis a kormány is a fogyasztási, vagyis a lakosságot terhelő adók közt tartja számon, és a korábbi 130 milliárd forintról 280 milliárdra emelte a bevételi tervet − ahogy erre Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten már utalt.
 
Az adók között a kormány nem is tüntette fel az elektronikus útdíj 2013 közepére tervezett/jósolt bevezetését, persze ettől más sorokon számoltak el a remélt 75 milliárd forinttal. Azért itt, mert a pénz a tömegközlekedés 190 milliárd forintra növekvő támogatására, illetve a vasúti pályahálózat 70 milliárdos fenntartására megy. Bízva a növekedésben, a kormány az ideinél 6,7 százalékkal magasabb társasági adóval számol.
 
Kivezetik a bankadó felét és megmarad az egyszerűsített vállalkozói adó, persze a jelenlegi tervek szerint. Az áfánál a kormány az inflációnál alacsonyabb növekedéssel, vagyis − a legális − fogyasztás mérséklődésével kalkulál, hasonlóan a jövedéki adóhoz. A tervek szerint az szja-ban kivezetik a félszuperbruttót − tehát minden jövedelem 16 százalékkal adózik −, ennek megfelelően a szja-bevételek csökkenésével számolnak.
 
Az államháztartás funkcionális kiadásait nézve kiderül, hogy a kiadások eloszlása szerint némileg emelkednek az állam működési kiadásai, stagnálnak a jóléti kiadások, nőnek a kamatkiadások. A jóléti kiadásokon belül az egészség pozíciói jelentősen romlanak, a gyógyszerkiadások az idei 277 milliárdról 198 milliárd forintra csökkennek. Befagyasztják a szociális kiadásokat, kevesebb pénz jut a táppénzre és a munkanélküli-ellátásokra.
 
Az oktatásra fordít kiadások − látszólag − nőnek, ám ez csak annak köszönhető, hogy az oktatási intézmények finanszírozása elkerül az önkormányzatoktól és a költségvetésben landol. A nyugdíjak januárban az infláció mértékével megegyezően, 4,2 százalékkal emelkedhetnek.
 
A büdzsé legnagyobb nyertese az idén frissen megválasztott Áder János vezette Köztársasági Elnöki Hivatal, amely 2013-ban 46 százalékkal magasabb apanázsból, vagyis 1,8 milliárd forintból gazdálkodhat. A hivatal büdzséje bő 500 millió forinttal lehet magasabb az idei tervezettnél (amelyben nincs benne az elnökváltás 200 milliós költsége), a növekedés fő oka a jelentősen kibővített apparátus.
 
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) büdzséje 39,7 százalékkal, 2723 milliárd forintra nő. Az új miniszter hozott magával feladatokat a tárcához, ám a nagy növekedés az önkormányzatok egészségügyi és oktatási intézményeinek államosításával függ össze, vagyis itt nem valós növekedésről, hanem feladatátvállalásról van szó. Az országgyűlés kiadásai 14,7 százalékkal, 118 milliárd forintra emelkednek.
 
A nagy vesztesek az önkormányzatok leszenk, az idei 1041,9 milliárddal szemben 647 milliárd forintból gazdálkodhatnak, vagyis az elvonás 38 százalékos csökkenést takar. A kormány nem elégszik meg az önkormányzati kiadások csökkentésével, ugyanis a településektől elvonja a gépjárműadó jelentős részét, illetve az illetékbevételeket is. A Navracsics Tibor vezette közigazgatási tárca kiadásai 27 százalékkal csökkenek, ami részben az Emmi büdzséjének növekedésével függ össze.
 
A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kiadásai 20 százalékkal csökkenek, ami annak a következménye, hogy az itt elkönyvelt országvédelmi alapot az idei 170 milliárdról százmilliárdra csökkentették. A MEH pénzügyi és politikai mozgástere ennek ellenére nő, hiszen a hírszerzés, vagyis az információs hivatal felügyelete átkerül a Lázár János vezette miniszterelnökséghez.
 
Forrás: index.hu






Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2020.07.01 (25. szám)
Preszízs magazin 2020. tavasz
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget