Ma 2019. 9. 18, szerda, Diána napja van.

Szigetvár: 1566

2012.09.07 14:18. - Kovács Janka

A Magyar Országos Levéltár megemlékezik az 1566. szeptember nyolcadikai Szigetvári ütközetre, ennek alkalmából két eredeti dokumentumot is elénk tár elektronikusan a könyvtár.

Hirdetés

 

A vár hosszas ostromára pontot tevő hőstett a magyar irodalom kezdetei (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem) számára éppen úgy fontos történelmi pillanat volt, mint a késői utódok számára, akik Zrínyi példájával illusztrálták koruk visszásságait (Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász), de helyét még a pesti szlengben is megtalálta (zrínyizés: a kocsma gyors és mielőbbi elhagyása a cehh rendezésének mellőzésével). Éppen ezért fontos, hogy megismerjük és eredeti iratokkal illusztráljuk ennek az események a hátterét, lefolytatását és következményeit.
 
Eger hősies védelmét követően az oszmán haderő hamarosan ismét a magyarországi hadszíntér felé fordult. A budai pasa vezetésével észak (Fülek elfoglalása, 1554), valamint a Dunántúl felé (Kaposújvár, Korotna, Babócsa, 1555) vezettek hadjáratokat. Ez utóbbi támadások egyben a védelem kulcsának számító Szigetvár ellátását veszélyeztették, mivel az így háttérország nélkül maradt. 1556-ban még sikerült Szigetvárat megtartani, mivel a Nádasdy Tamás nádor vezette magyar, stájer és külföldi haderő elvonta az ostromlók egy részét, majd meg is verte őket.
 
A súlyos vereséget szenvedett oszmánok végül feladták a vár ostromát. Az Erdélyt birtokló János Zsigmond kapitányai és Ferdinánd egyik legtehetségesebb hadvezére, Lazarus von Schwendi között Felső-Magyarország birtoklásáért folyó csatározások (1564–1568) jelentették az újabb hadszínteret. Schwendi sikeres támadásai János Zsigmondot a számára kedvezőtlen szatmári megállapodásra kényszerítette. Eszerint Bihar megye kivételével lemondott volna minden magyarországi foglalásáról, a választott királyi címről, és fiú örökös nélküli halála esetén Erdélyt a Habsburgoknak adta volna át. I. Szulejmán számára ez elfogadhatatlan volt, és ugyan ebben az évben a máltai hadjárat miatt nem kelhetett hadra, de a következő évben több ütemben is megtámadta a Magyar Királyságot. 1565-ben a boszniai pasa Zrínyi Una menti várait (Kruppa, Novi), a temesvári pasa pedig János Zsigmond csapataival kiegészülve Erdődöt, illetve Nagybányát foglalta el. 1566-ban pedig maga a hetvenkét éves szultán szállt táborba.
 






Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 09.11. (36.szám)
Presztízs nyár 2019. VI. évfolyam 2.szám
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget