Ma 2020. 5. 30, szombat, Zsanett, Janka napja van.

2013: kinek az éve lesz?

2012.12.18 14:58. - Kovács Janka

 

Egy szolnoki adószakértőt, Juhász Tibort kérdeztük a jövő évi adóváltozásokról és ezek hatásairól. KATA és KIVA megkönnyíti életünket? Mi vár ránk 2013-ban?


 

Ha jóslásokba kellene bocsátkozni, akkor a járulékkedvezmények és a két új adó mekkora bevételtöbbletet hozhat Ön szerint jövőre?

  Az adóztatás az állam tevékenysége, amely azt a célt szolgálja, hogy az újraelosztáshoz szükséges bevételt biztosítsa. A bevétel megérkezése után indul az újraelosztás, illetve egyre több olyan szabály keletkezik, amely nem feltétlenül egyszerű, de mégis mondható, hogy a bevétel elvonása nélkül, közvetlenül a megfogalmazott célok szerinti rétegnél hagyja a célok megvalósítása érdekében a forrásokat.

  Ebből következik, hogy a két új adó alatt, ha a KATA és KIVA adókat értjük, akkor abból feltételezhetően nem lesz többletbevétel a költségvetésben, mivel kisebb adót kívánnak az adózóktól beszedni, és a többletforrás, a kevesebb adófizetési kötelezettség miatt az adózóknál fog keletkezni.
  Ilyen jellegű változások már 2012 évben is voltak, illetve folytatódnak 2013-ban is. A nyáron meghirdetett program szerint a kisvállalkozások adóterheinek csökkentése, az adminisztráció egyszerűsítése, a foglalkoztatás megtartása került megfogalmazásra, melyre 350 milliárd Ft-ot szántak.

  A sok változás a költségvetés szerkezetének átalakítása miatt történt, ez a számok tükrében mintha csökkent volna, a KIVA esetében az osztalék utáni százalékos ehó esetében egészen biztosan, ennek ellenére a megfogalmazott célok mindenképpen az érintett vállalkozások előnyére válnak.

  Összességében mindenképpen vannak olyan vállalkozások, akik megfelelnek a feltételeknek és előnyös számukra a választás lehetősége. Az adómegtartás pedig keresletet eredményezhet a fogyasztási piacon, amire nagy szükségünk van. A foglalkoztatás megtartása, esetleges növekedése, esetleges növekedést eredményezhet a fogyasztásban, és annak minden jótékony hatása jelenhet meg a gazdaságban így esetleg az adóbevételekben is.

 

 

Véleménye szerint KATA és a KIVA jelent-e könnyítést a közép- és kisvállalkozók számára?

  A KATA nevében is benne van, hogy kisvállalkozások tételes adója, azok számára, akik valóban vállalkozásban végeznek elsősorban háztartási szolgáltatásokat, (fodrász, kozmetikus stb, ) mindenképpen nagyon egyszerű és előnyös, ha betartja a rá vonatkozó, igazán nem szigorú szabályokat. Mindenféleképpen előnye származik ebből az adózási mód választási lehetőségből, igaz a bevételi határok miatti méret nagyon kicsi.

  Az is kimondható, hogy ha nagyobb bevételű adózókat is beengedünk a választásba, akkor az további költségvetési bevételi kiesést eredményezne, aminek következtében másokra kellene nagyobb terhet róni, annak érdekében, hogy a kedvezményezettek köre itt növekedjen. Erre most úgy látszik nincs mód.

  A KIVA kisvállalati adó, kedvező annak, aki a foglalkoztatását kívánja bővíteni, illetve a jövőben beruházást kíván végrehajtani a törvényi keretek között. Kimondható, hogy az adó mindenben megfelel annak, amilyen célt a törvényhozó meg szeretett volna valósítani.

  Az már más kérdés hogy éppen ezért nem mindenkinek jó, illetve a megállapítása és a kalkulálása, a jövőben piaci körülményeknek a teljes körű feltérképezése nem egyszerű, illetve az elszámolás rendszere sem tartozik ebbe.

  Forduljunk szakemberekhez, hogy a választás előnyeit, hátrányait megismerhessük. A számtalan kalkulátor, akár a kormány által készített is segíti az eligazodásunkat.



Szlovákia kivezette az egykulcsos adót, ön szerint Magyarországon meddig marad meg ez?

  Ez a kérdés kapcsolódik az első kérdésben már megfogalmazottakhoz. Az állam a működés biztosítása érdekében adóbevételt szed. Ki miből és hogyan, az a mindenkori pénzügyi kormányzat szuverenitása figyelembe véve a nemzetközi szerződéseket.

Milyen adóbevételeket ismerhetünk: jövedelem típusú, forgalmi típusú, stb. A jelenlegi pénzügy politikánk a jövedelemadók csökkentését és a forgalmi adózás szélesítését tűzte ki célul, amit meg is valósított: az szja, amely egyébként már több éves tendencia, és 2013-ban megvalósul a tiszta egykulcsos jövedelemadózás hazánkban.  

  Következésképpen csökken az szja-ból a költségvetés bevétele. Amit más forrásból kell megteremteni.

  Abban az esetben, ha arra kíváncsi a kérdés feltételével, hogy nekem személy szerint mi az álláspontom az egykulcsos szja-ról, arra az a véleményem, hogy a progresszív adózású jövedelemadózásban látom a költségvetés nagyobb bevételi lehetőségét, ami a magasabb jövedelműek nagyobb adóztatását jelenthetné.

  Mikor fog változni, erre Én nem tudok, de nem is szeretnék itt és most választ adni. A gazdaságpolitikának része az adópolitika, ha ebben változás következik be, akkor lehet ezen, ha van, vagy lesz ilyen akarat változtatni.

  A szakembernek nem az a dolga, hogy ebben a világnézetét megvillantsa, hanem a háttérben tudásával, ismeretével, számításaival támassza alá, vagy cáfolja meg az elképzeléseket.

  A Magyar adóztatási elképelések nincsenek összhangban a Szlovákkal, de nem is kell. Mind kettőt egészen biztosan az vezérli, hogy a költségvetés stabilitását megteremtsék, az egyébként fennálló válság idején.

 

Változik a közétkeztetés is. Hogyan érinti Ön szerint ez a pénztárcánkat?

  Az áfa törvény ismer olyan szolgáltatókat, vagy szolgáltatásokat, amelyeket nem kíván a forgalmi típusú adózás tárgyává tenni.

  A szakmában úgy is hívjuk -bár ez egy régi kifejezés- hogy tárgyi mentes, vagy mentes az adó alól az ilyen szolgáltatás.

  A változás lényege januártól, hogy a közszolgáltató szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól, az étkezés kivételével, ha annak fejében járó ellenértékét külön térítik meg, a gyermek és ifjúság védelmi közszolgáltató esetében.

  Ez alatt azt kell érteni, hogy a közszolgáltató gyermek és ifjúság védelmi szolgáltatása változatlanul mentes az adó alól, de nem tartozik ide az étkezés, ha a szolgáltató azt külön térítés ellenében végzi. Ez a szabályváltozás az árat annyiban változathatja, mint amennyi a közszolgálattó beszerzési ára és eladási ára közötti hozzáadott érték különbözetének áfa mértéke, változás célja nem az áremelés, hanem az egységes és pontos szabályozás volt.



A már látott változások tükrében mit gondol, milyen gazdasági változások lehetnek a 2013-as gazdagágban?

  Nem szeretném sötétre festeni az eget. A változások azért következtek be, hogy a közteherviselés arányait változtassák, aminek a következménye, hogy újszerű megoldások is születtek az adózásban.
A végeredménye azonban mindennek az, hogy árat befolyásol, így a legvégén vagy a költségekben elszámolva, átterhelve vagy az adókban, de így is úgy is a fogyasztókat terheli.

  Ugyan mindent megpróbálunk elkövetni ennek elkerülésére, de nem lehet. Az árak változása inflációt eredményez, ami az egyéként is megnyirbált fogyasztói kosarat szűkíti. Ennek következtében a háztartások fogyasztása csökken. Ezen kellene változatni. Hogyan kérdezhetnék most? Szerintem mindenki erre keresi a választ az egész világon. Egy esetleges lehetőség a belső piac megteremtése és ebben való támogatása a kis és középvállalkozói rétegnek, amin keresztül a jövedelem kiáramlás és a fogyasztói kosár is növekedhetne, előnyére válva a határon belüli gazdaságnak. Esetleg megoldás lehetne a spekulációs tőke szabályozása a pénzügyekben.
 







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2020.05.27 (20. szám)
Preszízs magazin 2020. tavasz
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget