Ma 2020. 9. 25, péntek, Eufrozina napja van.

A városi legenda nyomában: érdemes szelektíven gyűjteni a hulladékot vagy úgyis összeöntik?

2014.10.14 09:42. - Kovács Janka

Az egyik klasszikus városi legenda, ami sajnos évtizedek óta makacsul tartja magát, nem gyilkosokról vagy felrobbanó üdítőkről szól, hanem arról, hogy a lakosok által szelektíven gyűjtött hulladékot az univerzumban ármánykodó sötét erők egyszerűen összeöntik. (PR cikk)


-PR cikk-

Az egyik klasszikus városi legenda, ami sajnos évtizedek óta makacsul tartja magát, nem gyilkosokról vagy felrobbanó üdítőkről szól, hanem arról, hogy a lakosok által szelektíven gyűjtött hulladékot az univerzumban ármánykodó sötét erők egyszerűen összeöntik. A szemét szétválogatása, csak egy gonosz trükk, amivel valakik valamilyen rejtélyes okból fölöslegesen ugráltatják az egyszerű embereket. És mivel úgyis összeöntik, nem is érdemes külön gyűjteni a hulladékot – tartja a legenda.

Valóban igaz ez, vagy csak azok ismételgetik önigazolásként, akik lusták szelektíven gyűjteni, és egy összeesküvés-elmélettel akarnak kibújni a felelősség alól?

 

A városi legenda eredete

Honnan ered a legenda, hogy összeöntik a szemetet?

Nos, a válasz talán meglepő. Onnan, hogy ez igaz. Volt. Régen.

Méghozzá nem tévedésből, hanem mert ez a szabvány eljárás. A szelektív hulladékgyűjtési rendszernél ugyanis az első pár hónapban egyszerűen nem éri meg külön-külön üríteni a gyűjtőket, mivel a lakosság még csak tanulja a rendszert. Beletelik egy időbe, amíg az emberek megtanulják a színes kukák használatát.

A bevezető időszak után, a válogatás gyermekbetegségeinek kinövése után viszont természetesen külön ürítik a szemetet. Hiszen ezért helyezték ki a különböző színű gyűjtőket.

Van egy másik forrása is a városi legendának, ez pedig az egyszerű tájékozatlanság a technológiát illetően. Kiskorunkban egyterű kukásautóink voltak a gyerekszobánkban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a valóságban is így van.

A szelektív hulladék gyűjtésekor az ország legtöbb pontján osztott belső terű gyűjtőautók üzemelnek, amelyek egyszerre több különböző típusú hulladék befogadására is alkalmasak. Szolnokon az NHSZ két részre osztott tartályú autókkal bonyolítja le a hulladékszállítást. Ha valaki nem tud arról, hogy ilyen járművek léteznek, értetlenül áll azelőtt, hogy ugyanaz a kukásautó nyeli el több szelektív kuka tartalmát. Pedig a szemétszállítók csak a munkájukat végzik.

Az elszállított hulladékot az ürítésénél a teherautó egyenként borítja ki a rekeszekből. Ezután a szemét még utóválogatásra is kerül.

 

Miért kell utóválogatni, ha eleve szelektíven gyűjtjük?

Szükség van a kukák tartalmának utólagos szétválogatására, mivel a műanyag például csak egy összefoglaló elnevezés, amely többféle kémiai anyagfajtát takar: pl. PET pillepalack, polipropilén flakon, többrétegű italoskarton, fólia. Az újrahasznosítás során ezeknek csak külön-külön van piaca, másképp lehet őket hasznosítani. Hasonlóan nem mindegy, hogy milyen fém az a fém.

Az utóválogatás azért is szükséges, mert sajnos nem mindenki figyel oda a szelektálásnál. Szinte mindig lehet találni oda nem illő tárgyat, vagy szerves anyagot.

 

A londoni metró ventillátora készül sörösdobozokból

A szelektív hulladékgyűjtéssel azért tud sokat segíteni a környezet megóvásában a hétköznapi ember, mert az anyagok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takarít meg az ipar.

A műanyagból lehet a legtöbbféle újrahasznosított terméket készíteni. A feldolgozás helyén az összegyűjtött szemetet ledarálják, megolvasztva újragranulálják, és többek között sokféle kertészeti terméket gyártanak belőle: vödröt, gyeprácsot vagy kerítésoszlopot. Az iparban hasznosított csöveket, görgőket és fóliákat is ezekből állítanak elő. Az egyszer használatos műanyag palackokat kínai cégek gyűjtik be Európából, és a textiliparban hasznosítják: szálat készítve, belőlük ruhát, papucsot, de akár esernyőt és plüssállatot is gyártanak.

Az összegyűjtött fehér üvegből Magyarországon Orosházán készítenek újra öblösüveget, italosüveget. A színes üvegből szintén üveg, illetve az aszfalthoz keverve érdesítő adalék lesz.

A fémhulladék különösen értékes nyersanyag. Két fő szegmense az alumínium és a vas. Az alumíniumnál esetében külön érdekesség, hogy összegyűjtött sörösdobozokból készül Magyarországon a londoni metró ventillátorlapátja.

A legnagyobb mennyiségben hasznosított anyag a papírhulladék. A begyűjtött papírhulladékot anyaguk szerin válogatják szét, majd bálázzák. A papírgyárban vizes pépesítő eljárással megtisztítják az idegen anyagoktól, és újrapapírt készítenek belőle.

 

Itt van például Szolnok

Magyarországon évente 4 és fél millió kilogramm hulladék keletkezik. Ez azt jelenti, hogy naponta 12 000 kukásautóra való szemetet termelünk. Ennek harmada szelektíven gyűjthető lenne, mégis nagyon kevesen élnek a lehetőséggel. Ma körülbelül a háztartási hulladék mindössze 17%-át szelektáljuk.

Magyarországon jelenleg több mint 5 000 gyűjtőszigetet állítottak már munkába, ami körülbelül 5 millió ember számára elérhető. A környezettudatos lakosság évente 485 000 tonnányi hulladékot gyűjt szelektíven össze ezeken a „szigeteken”.

Szolnok városában 1995 óta működnek szelektív hulladékgyűjtő szigetek. Ezeken a helyszíneken négyféle hulladékot lehet külön gyűjteni: papírt, műanyagot, fehér és színes üveget.

Szolnok élen jár abban is, hogy közintézményeiben bevezesse a szelektív gyűjtést, hiszen ezek az intézmények is jelentős mennyiségű hulladékot termelnek. Ennek részeként a 2014/2015-ös tanévtől újabb szolnoki iskolában indul el a szelektív gyűjtés.







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2020.09.23. (37.szám)
Presztízs magazin 2020. nyár
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget