Ma 2019. 8. 25, , Lajos napja van.

A rejtélyes kétpói Almásy Kastély története

2019.07.18 11:40. - Kovács Janka

Szolnoktól néhány tíz kilométer távolságra található Kétpó, és az ottani kastély. Egy régi, szűk önkormányzati út vezet ahhoz a történelmi csodához, amiről vajmi keveset tudni. A kastély tulajdonosai: Slezák Sándor és felesége meséltek az épületről.

Hirdetés

Néhány éve vették meg, igen lepusztult állapotban az 1172 m2 nettó alapterületű épületet egy olasz tulajdonostól, amelyet teljeskörűen fel kellett újítani. Akkor szállóként üzemelt, ahogy ez most is történik, kiegészülve a rendezvényház funkcióval. Mivel a kastély az elmúlt száz évben több átalakításon is átesett, hiszen raktárként, iskolaként is használták, ezért műemlékvédelmi jelleget nem kapott. A belső terek egy része nem egyezik meg a régivel, de a külsejében szinte nincs változás. A kastély elmúlt közel egy évszázadát vissza lehet követni, de az azelőtti időkről sajnos nincs sok információ.

- Szerencsére rendszeresen jönnek hozzánk lelkes kutatók, akiket –hozzánk hasonlóan- nem hagynak nyugodni a kastély történetének hiányzó mozaikjai. A szolnoki levéltárban szinte nincs is fellelhető dokumentum róla, de a lelkes kutatóknak köszönhetően mindig megtudunk újabb és újabb információt. Ahogy időnk engedi, mi is rendszeresen beleássuk magunkat a történelembe. A következő állomásunk a gyöngyösi levéltár lesz, mert állítólag ott több dokumentum is fellelhető. Ami információnk van, azt most mind megosztjuk az olvasókkal – kezdték a történetet.

 

Az Almásy család

Ahogy a kétpói kastély, úgy maga a család is igen rejtélyes. Származásukat tekintve két legenda él. Az egyik szerint az Almásy nemzetségből eredeztethetők. A másik úgy tartja, az eörsi és kukolyi Almásy családból ered történetük, mégpedig a Kálmán király idejében élt Péter leszármazottai lennének. Egyik történet sem bizonyítható. Annyit bizonyára lehet tudni, hogy Almásy János 1667-ban nemesi oklevelet kapott. A családtagok közül egymás után többen is megkapták a grófi címet: Ignác tábornok 1771-ben, Ignác jászkun kapitány 1815-ben, Pál földbirtokos pedig 1910-ben.

 

A birtok és annak felosztása

Ahogy Törökszentmiklóst elhagyjuk, és Kétpó irányába indulunk, az út bal oldalán található a Szenttamási Almásy Kastély, a másikat Kétpón keresztül érhetjük el. Néhányan azt hihetik, hogy a kettő ugyanaz, pedig ez koránt sincs így!

Az 1850-es birtokfelosztásról Szabó Antal, a törökszentmiklósi helytörténeti gyűjtemény alapítója és gimnáziumi tanár szedte pontokba az Országos Levéltár és a Heves Megyei Levéltár megőrzött iratai alapján: kilenc ág részesült a törökszentmiklósi uradalomból. Egyik-másik birtoka szinte mintagazdaság, akik Széchenyi jó tanítványainak bizonyultak, hiszen motorjai a helyi, megyei szervezett gazdasági életnek. Nemcsak helyt adnak a megyei Gazdasági Egylet mindennapi tevékenységéhez, hanem személyesen is részt vettek az egyre eredményesebb munkában. Pozitív szereplői az önkényuralom idején a gazdasági élet újjászervezésének. Kiállítások, ló- és agárversenyek támogatói, a környék haszonállat-nemesítésének szószólói és előbbre vivői. Hűséges támogatói a katolikus egyháznak.

•             A kengyeli pusztán birtokos lett Almásy Ede, id. Almásy György, Almásy József csődtömege, gr. Almásy Ernesztó, született Edenberger Matild, Almásy Zsigmond és Vincze, Koppély Fülöp, Blaskovics Bertalan.

•             A tenyői pusztán Almásy Ede, gr. Almásy Kálmán és Dénes, Blaskovics Bertalan.

•             Szakállason Irsay-Megyeri örökösök, Borbély Mihály tömege, Szilassy Istvánné, Kormos Sándor. (Nem volt Almásy-birtok!)

•             Szent Tamáson gr. Almásy György, Almásy Károly örökösei, gr. Batthyányi Imréné, született Majláth Erzsébet.

•             Balla a kincstáré. (A Malonyai család alig egy évtizede halt ki, így a koronára háramlott a birtok az ősiség törvénye szerint.) Haszonbérlője a kengyeli pusztás birtokos Koppély Fülöp pesti kereskedő.

 

A kastély története

A grófi család a pusztapói rezidenciáit és a hozzátartozó birtok egy részét nem sokkal később eladta a Herczfelder családnak, amelyet az 1883-as III. kastély tulajdonosaként tüntetett fel. Az épület parkját szintén jelölte a térkép.

Herczfelder Zsigmond pusztapói uradalmának területe 1893-ban 1249 katasztrális holdat tett ki. A földbirtokos a XX. század elején komoly mintagazdasággal rendelkezett a környéken, különösen az itteni "kondorszőrű sertéstenyészet" volt híres, de a tenyészállatok is több nemzetközi és hazai versenyen nyertek díjakat. Zsigmondtól fia, Herczfelder Manó örökölte a birtokot, aki 1906-ban fiának, Jenőnek adta át az uradalom irányítását, aki a Hallei Egyetemen végezte tanulmányait.

1922-ben Herczfelder Jenő birtokát felparcellázták, csak a kastélyt és a földterület egy kisebb részét tudta megtartani, amelyen 1937-ben már fia, Herczfelder Pál okleveles gazda irányította a gazdálkodást. A földbirtokos 1938-ban a Szolnoki Cukorgyár Rt.-nek adta el a kastélyt és a hozzá tartozó 800 katasztrális holdas területet, majd családjával együtt Ausztráliába költözött.

A cukorgyár bérgazdaságot működtetett Pusztapón. A majorban főként marhatenyésztés zajlott, amelyhez a cukorgyártás melléktermékeit használták fel. A kastélyban a gyár igazgatójának lakását alakították ki. (Kétpó lakói még ma is "cukorgyári kastélyként" emlegetik az épületet.)

1945-ben, az államosítás után a kastélyban általános iskolát hoztak létre a környékbeli tanyasi gyerekek részére. Emellett a '60-as években KISZ-klub működött a falai között. Az 1970-es években termelőszövetkezeti kezelésbe került az épület és szolgálati lakásokat alakítottak ki benne.

1995-ig a termelőszövetkezet tulajdonát képezte a kastély, amely akkorra már teljesen lepusztult és üres állapotban állt. A falak közül csak a főfalak álltak, ezen kívül a hosszú évek során szinte mindent elhurcoltak belőle. 1995-ben egy olasz-német-osztrák cég vásárolta meg a tsz-től a leromlott állagú építményt, amelyen egykor a park terült el, majd 1998-tól kastélyszálló céljára újították fel. 2012-ig működött, de időközben népszerűtlenné vált és a tulajdonos eladta. Ma már törökszentmiklósiak kezében van, akik rendezvényházként üzemeltetik az épületet.

Ha szeretné a kastély teljes történetét elolvasni, azt a www.ketpoikastely.hu oldalon teheti meg.

 







Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 08.21. (33. szám)
Presztízs nyár 2019. VI. évfolyam 2.szám
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget