Ma 2018. 11. 20, kedd, Jolán napja van.

Téli emlékezés

2018.11.08 19:21.

Téli emlékezés A leírtak saját élmények. Nem tudom ki, hogy van vele de, nagyon gyorsan elillant ez az év. Pár hét, nap, és itt a nyakunkon a Mikulás és a karácsonyi ünnep, annak minden örömével és valljuk be, néha nyűgével. Lehet keresgélni a csizmák, cipők között, hogy melyikbe tegye majd a Mikulás a megérdemelt csomagot, esetleg a virgácsot. Mert, mindenkinek van egy Mikulása, pedig tudjuk, hogy mese a Mikulás kiléte, ám, keressük, várjuk, és reménykedünk, eljön hozzánk is csak, ki kell várni. Családtag? Talán egy ismerős? Esetleg, vadidegen? De van, mert hisszük, és mert várjuk, mert ötödikéről, hatodikára virradó éjjel elhozza az ajándékát. Kinek reményt, kinek kincset érő mosolyt, ölelést, sajnos néha bánatot is hoz, visz, de akkor is az a remény élteti, aki a hírt kapja, hogy jövőre is jön, és akkor már szépet és jót hoz. A karácsony eljöttével pedig, egy kicsit magamba nézek, néha találok magyarázatot, irányt, ám, néha nagyon fáj, amit magamban érzek. Ilyen az élet. Nekem a karácsony a szeretetről, a békességről szól, és arról, hogy egy mosoly, egy ölelés, simogatás többet ér minden pénznél. A saját készítésű kis mütyür felér a legdrágább ajándékkal. Igen, Mindenki valakinek a Mikulása, Jézuskája, csak észre kell venni. A mostani időjárás igencsak megviccel bennünket, jószerével strandolni való időben telnek az ősz utolsó napjai. Évekkel azelőtt, nagykabátban, behúzott nyakkal járkáltunk a novemberi hóesésben. Előkerültek a szánkók, korcsolyák, sílécek. Csiszoltuk, suvickoltuk , hogy a szezon kezdetére minden a megfelelően működjön. Senki ne gondoljon a mai modern, ultra szuper felszerelésekre, nekünk már a csővázas szánkó is menőnek számított. A korcsolyát kulccsal kellett a bakancsra erősíteni, már akinek volt korcsolyázásra alkalmas bakancsa. Bizony, a félcipőkre is feltettük a korcsolyát, nem érdekelt bennünket, hogy könnyen bokaficam lehetett volna a vége, Esetleg a cipőtalpa nélkül mentünk haza, mert leszakította a korcsolya a félcipőnk járófelületét. Emlékszem, az első sítalpakat a fészer kerítésének deszkáiból eszkábáltuk, a lefűrészelt seprűnyél volt a botunk. Ja, hogy nem csúszott úgy, mint az igazi síléc, ám a Zagyva vagy Tisza gát sem volt egy hegyvidéki síparadicsom. Emlékszem, hogy a pedellus bácsi micsoda jégpályává varázsolta aTabáni Műegyetem udvarát . A kályha pernyéjét használta fel szegélynek, majd felengedte vízzel az udvart és reggelre csúszóssá fagyott az udvar. Az első hóesés az utcákra csalta a szekérből átalakított szánkós lófogatokat. Nagyon szerettem a csilingelő szánok hangját, olyan ünnepi volt, olyan másabb volt a hétköznapok hangulatában is. Micsoda vircsaftnak számított, ha a lófogatú szánkó után kötöttük a mi kis szánkónkat, főleg amikor a kocsis vágtára fogta a lovakat és meredek ívű kanyarokat vett be. A mai fiataloknak sok mi általunk megélt élményt kívánok az idei télre. Pár nap és el jő a fogadkozások időpontja, Lassan magunk mögött tudjuk az óévet minden örömével, bánatával és kezdődik egy valami más. Még nem tudjuk, mi de mindenki valami szebb, jobb dolgokat kívánva magának és szeretteinek. Szilveszter éjjelén illik fogadkozni, hogy ezután valamit biztosan másképpen csinálunk, valamiről leszokunk, vagy éppen rá akarunk magunkra erőszakolni egy, egy szebb és jobb tennivalót. Valamilyen leltárt is illik készíteni az elmúlt évről, mit csináltunk prímán, vagy éppen mit rontottunk nagyon el, hogyan éltük meg az elmúlt év történéseit. Lesz majd olyan, amit nagyon mélyen elásnánk egy feneketlen gödör mélyére és lesz majd olyan szép emlékünk, amit tovább szeretnénk folytatni úgy, hogy jövőre is egy szép emlékként éljük meg. A fiaink, unokáink nem lelkesednek a nagy családi összejövetelekért, ők a maguk módján képzelik el az ünnepek meghittségét. Mi pedig, kételkedünk abban, hogy jó- é úgy nekik? Minden nézőpont kérdése, és ha megköveteljük a hagyományok tovább vitelét, nem biztos, hogy jól tesszük. Tartsuk tiszteletbe az ő véleményüket, életvitelüket. Mi régiek, sajnáljuk, hogy a hagyományok megszakadnak, de, így van ez rendjén, és gondoljunk bele, hogy mi magunk is átéltük ezeket a lázadásokat, mástakarásokat. Készüljünk úgy az ünnepekre, hogy azok, a vidámságról, és az egészévben jól végzet munka megkoronázása legyen, ne pedig a fáradság és kiüresedettség ültessen bennünket a fotel mélyére. ÉS Biztosan most is lesz tél, hó és korcsolyázásra alkalmas befagyott vízfelület, és mindenkinek eljön a Mikulása, a Jézuska, hogy teljesítse a kívánságokat. Lehet , foghagymával bedörzsölt pirítós kenyeret enni, forró teát inni . A sütőbe héjába főtt krumplit enni, természetesen kacsazsírral. „Ha elfelejtünk álmodni, azt is elfelejtjük, milyen az élet. „ Shirley Maclaine



Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 2018.11.14. 45.szám
Presztízs magazin 2018. V. évfolyam 2. szám
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget