Kerékpár... Érjük fel!

... Ne csak a lábunk érjen le róla, hanem érjük fel ésszel is. Az utóbbi időben elég sokat lehet olvasni az elnyomott kerékpárosokról Szolnokon. Meg a csúnya autósokról, akik nem hagyják érvényesülni a kerékpárosokat... Ma, június 18-án este nyolc órakor történt meg az, ami már sokszor megtörtént, csak eddig szó nélkül hagytam én is, meg sok más autóstársam is, gondolok itt a normálisabbjára. De szerintem ezzel betelt a pohár. A helyszín a Ságvári-Ady kereszteződés, a Ságvárin egyenesen tovább, piros lámpa előtt a buszmegálló és a lámpa közt félúton. Jólszituált, korai középkorú (vagy csak öregebbnek látszó a koránál) kerékpárosunk felesége mellett a sáv közepén elengedett kormánnyal csalinkázik. Én marha, gondoltam megpöckölöm a kürtöt, egyrészt, hogy ne lepje meg, ha elmegyek mellette, másrészt baráti figyelmeztetés, hogy nem biztos, hogy a legbiztonságosabb, amit csinál. Még csak nem is feküdtem rá a kürtre, ahogy manapság oly divat. Hölgyeim és Uraim, amit kaptam, kihozott a sodromból. Hősünk nagy sértődötten lepattant a vasparipáról, keresztültolta a jószágot a sávon, és beordított a - mellesleg felhúzott - ablakomon, hogy mit képzelek én, és milyen alapon dudálom le az útról. Mondok neki, bocs má, nem kék a sáv közepén egymás mellett kettesével elengedett kormánnyal csalinkázni. Nagyon agresszíven nyomult, pár helyen lehet hogy az ajtóval ütötték volna le... De szerencsére ide még nem ért el ez a mentalitás. Szóval utána meg is kaptam, hogy mer' biztos nem szoktam biciklizni, meg kis mittudomén mi vagyok... Akkor jutott eszembe, nyilván azért, mert sokkal fiatalabbnak látszom a koromnál és valami taknyos kölyöknek nézett... Ez mellesleg amiatt lehetett, hogy ifjabb koromban volt, hogy napi 50 (mondom: ötven) kilométert is kerékpároztam... Munkahelyre, boltba, moziba, menyasszonyomhoz, sőt, Szolnok-Jászberény-Szolnok táv... A mai napig kerékpárral járok a munkahelyemre, és sok más helyre is, hiszen Szolnokon belül ... De ezt tudjuk jól, mi szolnokiak. Pl én ma reggel is szxrrá áztam. És kis híjján kitapostak a körforgalomban, holott szabályosan, a kikanyarodás szándékának még a látszatát is gondosan kerülve haladtam "egyenesen" a körforgalomban... Szóval - szerintem hősünkkel ellentétben - már láttam annyit, ami alapján elmondhatom: Nem magam miatt dudálok, ha én kocsiban ülök. Inkább a lehetséges balesetek elkerülése miatt. Tudjuk mindannyian, milyenek az utak... Mi van, ha defektet kap a kocsi, és csak fél méteren múlik a dolog...? Néhány százezret már levezettem, ja igen, balesetmentesen, és tudom nagyon jól: vannak helyzetek mikor mindkettő, a vétkes és a vétlen is csxheti mérhetetlen vezetési-, és élettapasztalatát... Legalábbis az első másodpercekben. Ja igen: És nem sajnálnálak, ha valami történne: de az biztos, hogy én lennék a hibás. Ezért is vigyázok Rád is, meg lehetőség szerint a többi hozzád hasonlóra is. Megkövetem a normális bringásokat, ha megsértettem őket: Nem róluk beszélek. De ez az agresszív hozzáállás előbb-utóbb a galamblelkűekből is ki fogja hozni az állatot. Szerintem hagyj fel ezzel a dologgal, ahogy elnéztelek, rád nézve nem lesz jó vége ha így folytatod. Előbb-utóbb belefutsz valami állatba, aki nem elégszik meg annyival, hogy válaszol a nagyképű durrogásodra. Ám ha mégis baj történik, jusson eszedbe: 1. A közlekedés veszélyes üzem, és mint kerékpáros, te is részt veszel benne. Nem csak a tied az úttest, még ha este nyolc is van, és azért vannak szabályok, írottak is, meg íratlanok is. Ajánlom figyelmedbe. Egy dolog, hogy vannak még oylanok, akik másokra is figyelnek, más dolog, hogy mindenkinek kellene. 2. Ha bajt keresel, meg fogod találni. Az erőfitogtatásra vannak konditermek, ringek, harcművész edzőtermek. Szájkaratéra meg ott van a Balázs meg a többi degenerált show. Ha már annyira kell, éld ki ott a tehetséged. 3. Ott volt a feleséged melletted, valószínűleg szégyenében nem mert hátra se nézni. Ez ugyan engem hidegen hagy, de az én feleségem is ott volt mellettem, akit rettenetesen zavart a dolog, sőt, hét éves kislányom ült mögöttem, és még ő is szóvá tette a dolgot. Apa nem így tanította őt biciklizni... 4. Fogalmazzunk közérthetően: Az ilyen viselkedés miatt kárba megy azon jószándékú bringások minden erőfeszítése, akik tudatosan próbálnak valamit tenni azért, hogy lehessen itt kerékpárosként is létezni. Ha jól emlékszem, hivatkoztál valami ilyesmire is... Hmmm... Remélem a legrosszabb esetben is csak a vizet prédikálás tipikus esete forgott fenn, mert ha nem így van, akkor komoly a baj... Végül ne vedd kioktatásnak. Szavaim a véleményem tükrözik. Ne érts egyet... :) Nem kell... De tudd meg: Ha azután, hogy dudáltam, csak annyit teszel, hogy visszább veszel a kilengésed mértékeiből, valószínűleg csak intettem volna, hogy szevasz, Tavasz... Jut eszembe: Mivel alig lehet belátni a kocsimba, mi lett volna, ha valami távolabbi ismerősöd lett volna? Azt is leordítod...? Na mindegy, kerékpározz sokat, és vigyázz magadra...