Ma 2019. 11. 18, hétfő, Jenő napja van.

Itt a locsolkodás ideje.

2019.04.16 18:23.

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, nekem a tavaszvárás inkább a lényeg. Ilyen korra már az ember nagyon unja a sötét és nedves reggeleket és a csípős hideg nappalokat. Jó már kimozdulni a négy fal közül és jó érezni a nyíló virágok illatát, szemet gyönyörködtető látni a színpompás gátoldalt és a házak előtti kerteket. Lassan lekerül a kabát, és a szekrények mélyéről előkerülnek a lengébb ruhadarabok is, reggelente pedig öröm hallani a nyitott ablakon behallatszó madárcsicsergést. Micsoda hang és illat orgia zúdul a tél által meggyötört szervezetünkre, az emberek arcára kiül a megnyugvás és kezd színt ölteni a napsugár hatására. Nem vagyok sem hívő sem vallásos ember így az ünnephez tartozó egyházi rituálékat sem tartom meg és be, a húsvéti ünnepeket magáért az ünnepért szeretem. Ilyenkor találkozok olyan emberekkel, akikkel bár haragban nem vagyok, de nagyobb távolságot tartok, mint illene, éppen ezért jó kicsit beszélgetni, pletykálni és kibeszélni a gondokat és örömöket. Talán a harangok csendje tűnik fel, kicsit az órát is helyettesíti, amikor felcsendül a mély hangja és ilyenkor olyan mintha otthon felejtettem volna az órámat. Böjtölni sem szoktam, szeretek jókat enni, de tiszteletbe tartom a mások szokásait és rákérdezek, megkérdezem a vendéget, ha étellel kínálom. Pár évvel ezelőtt ilyenkor vittem le a csónakot a Tiszára és az én rituálém abban merült ki, hogy megfürödtem a kicsit hideg vízben, ez olyan felszentelés félé volt. Mára már nincs ladikom, mert szétverték és a hideg vízbe sem merészkedem be, nem reszkírozok egy megfázást, de hát ez már a korral jár. Viszont, imádom a nyíló orgona illatát és megmondom őszintén csenni is szoktam a kerítéseken kinövő virágból. Az ember eszik főtt tojás az év más napjain is, de a húsvéti tojás az másabb ízű és nem csak a sonkalé miatt, hanem mert ünnepi. A kalácsot kakaóba aprítom és úgy eszem, valahogy nem jön be az édes tészta és a kissé sós sonka variációja. Emlékszem még régi orosz kölnik illatára, az üvegek szépek voltak ám az illatuk......brrrrrr ,szegény lányok és asszonyok, akikre rápermetezték a szagos vizet. Hú, milyen sok kilométert legyalogoltam gyerekkoromba a piros tojásokért és a pár forintokért, amit a locsolásért kaptam, később, ugyan az, csak akkor már kerékpáron róttam a kilométereket. A verseket rendre összekavartam és így sok, sok nevetést csaltam a lányok arcára, akik ódzkodtak a locsolástól, de alig várták, hogy megöntözzem őket. Viszont az öltönyt nagyon rühelltem, és a nyakkendő.....egy rémálom volt ,és az még ma is ,alig vártam ,hogy hazaérjek és a hétköznapi ruhába bújjak,de hát az ünnep az ünnep ,és meg kellett adni a módját a locsolkodásnak. Néha szerettem volna még kicsit diskurálni, de amikor új vendég jött az illem azt kívánta, hogy hagyni kell őt is érvényesülni. A családi hagyományt átmentettem az én életembe is, nevezetesen, hogy vízzel locsolkodtunk otthon és így cselekszem itthon is. Valami kis cselt minden alkalommal kitalálok a figyelem elterelése érdekében és már mikor senki nem várja, zúdul a szódavíz vagy a csapvíz. Az unokám sikongva rohan, de azért úgy, hogy utol is érjem és meg tudjam locsolni, és bár titkolja, de ilyenkor mindég olyan ruhát vesz fel, ami vizes lehet. Természetesen így vén fejjel is begyűjtöm a csoki tojásokat és nyulakat, azon egyszerű ok folytán, hogy imádom a csokit. Tudom, mára már kopott a fényéből és jelentőségéből a húsvét is, de nem szabad hagyni teljesen beleveszni a semmit mondó unalmas napok egyikébe. A húsvét kölnivizektől illatosan, és sonkával, tojással az igazi, és azért mert tudjuk, hogy ismét eljött a tavasz és a szerelem ideje. Valami nagyon nem stimmel a városban, nincs érétke a rendnek, és a szép dolgoknak. Naponta tapasztalja a városban járók zöme és olvasni az újságokban, hogy hol, milyen károkat okoztak a vandálok. Aki nyitott szemmel járja, a várost az tapasztalhatja, hogy szinte minden városrész szépül, valami új dologgal gazdagodik. Vannak nagyon szép zöld területek, a két folyó partja igazi tavaszi hangulatot áraszt, a levegő a víz illatától „hangos” . A fák ágain a madarak csivitelve tudatják a nagyérdeművel, hogy itt a tavasz, a megújhodás ideje. Sok ezer lokálpatrióta szereti, ápolja és gondozza ezeket a látványosságokat, tesz azért, hogy még szebb és élhetőbb legyen a szűkebb hazánk. Sajnos azonban sokan vannak olyanok, akik napról, napra csak rongálják az értékeinket, törnek és zúznak mindent, ami a kezük és a lábuk elé kerül. Egy, egy végig szórakozott éjszaka után kitört fák, az utca közepén széttört üvegek, kiborított kukák sora jelzi a vandálok útját. Nem ismernek kegyelmet ,törik, ami kezük ügyébe kerül , firkálnak a frissen festett homlokzatokra ,padokat ,szemeteseket ,padokat dobálnak át az újonnan átadott parti sétány korlátján . A támfal a sáros lábnyomokat őrzi ,a sétányon rengeteg az eldobott műanyag flakon ,a cigaretta csikk és az eldobált sörös doboz. A sétány térburkolata, néhol ragad a kiöntött italoktól, ám ugyan ez elmondható a város bármely pontján járva is. A kerékpárosok naponta kívánják valahová azokat, akik az úttesten törik szét az italos üvegeket, nem utolsó sorban ,keményen a zsebbe kell nyúlni, amikor a kerékpár gumiijait kell javítani, vagy éppen új gumikat venni. A szabadba található padok is a vandalizmus áldozatai pedig keményfából, a vasszerkezetek, szépen kivitelezett kovácsoltvasból készültek. Nem egy pad ragad a rájuk ragasztott rágógumiktól, emberi ürüléktől, hányástól. A védett madarak fészkeit sem kímélik a vandál kezek, kővel és faágakkal verik le a galambok, fecskék fészkelő helyeit. Sok üvegportál környéke is betört üvegszilánkokról árulkodik, de nem kímélik a lakóházak ablakait sem a rongáló kezek. Napestig lehetne sorolni az okozott kárt, a felelőtlen rongálást és szemetelést. Valami eltört egyesek lelkében, hogy nem becsülik a jót és a szépet, hogy napról, napra olyan anyagi kárt okoznak, amit a városban lakók adóforintjaiból kell újra építeni. Miért kell mocsokban, bűzben élni azoknak, akik itt, a városunkban élték, élik és akarják a jövőben is leélni az életüket?



Hirdetés

Keresés

Ajánló

Szolnok Megyei Napló 11.13. (45. szám)
Presztízs magyazin ősz IV. évfolyam 3.szám
Médiaajánlat

Hírek röviden


Facebook


Webmail



 

Időjárás


Hirdetések

Szavazás

Melyik a legkedveltebb szolnoki hírforrása, honnan értesül leggyakrabban a szolnoki hírekről?


♦ Helyi internetes oldalak (71.43%)


♦ Helyi rádiók (0%)


♦ Helyi televízió (0%)


♦ Ingyenes újságok (28.57%)


♦ Napilap (0%)


Hirdetések

Etarget