...és a sajtószabadság...

Mit jelent a sajtószabadság? Minden ember veleszületett jogokkal rendelkezik, ilyen a sajtószabadság is, egyes szabadságjogok között meg kell találni a közös nevezőt, mert csak az egyes szabadságjogok korlátozhatják egymást. Ezzel kapcsolatban az 1986. évi II. törvény 2 bekezdésének 3. pontja az irányadó. A sajtószabadságot korlátozó rendelkezés(ek) csak 2/3-os országgyűlési többség szavazatával, meghatározott, konkrét ok miatt születhet átmeneti időtartamra. Magyarországon 1989 (a rendszerváltás) óta nem fordult elő. Az 1986. évi II. törvény módosításakor a parlament azt az aspektust vette alapul hogy a sajtószabadságnak két állapota lehetséges: vagy létezik (mint napjainkban), vagy abszolút nincs (mint a rendszerváltás előtti szocialista diktatúra idején), köztes állapot nem létezik: vagy van, vagy nincs. „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabd véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy közérdekű adatokat megismerje, terjessze .A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtószabadságát” ( 1949. évi XX. törvény, A Magyar köztársaság Alkotmánya, XII. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek, 61.paragrafus, (1)-(2) bekezdés) Alapvetően mindenkinek joga van az igazság megismeréséhez, a tájékozódáshoz. Minden állampolgár egyenlő és azonos jogokkal rendelkezik. A sajtó feladata a hiteles, pontos, naprakész információk továbbítása a nagyközönség számára, oly módon, hogy azt mindenki könnyen megértse, valamint fontos az objektivitás, illetve a társadalmi jelenségek közötti összefüggésekre való rávilágítás, oly módon, hogy az ne legyen manipulatív jellegű. Az informálatlan társadalom önmagát megbénítva működésképtelenné válhat, ennek elkerülése érdekében a magyar törvényhozás az újságírók feladatkörébe sorolja az állampolgárok tájékoztatását aktuális témákkal kapcsolatban. Időszerű tájékoztatás lehet például a parlamenti,ill. önkormányzati választások menetéről, rendjéről kapcsolatos felvilágosítás. A sajtószabadság tulajdonképpen egyet jelent az információk birtoklásával és annak közzétételével. Az információszolgáltatása hatalom, és ahogyan azt a szovjet proletárdiktatúra sorsa is bebizonyította, ha megszűnik a titok, a titkokra alapozott klientúra, egyúttal megszűnik a titkolt információ által éltetett uralom is. A sajtó hatalma az információszolgáltatás egyik része, az állampolgári jogok gyakorlásának célja a tájékoztatás (gazdasági, politikai, kulturális …hírek) annak érdekében, hogy az állampolgár mindennap tájékozott legyen mind belföldi, mind külföldi hírek tekintetében. Ám e fogalommal nemcsak élni lehet, hanem visszaélni, ami többek közt annyit tesz, mint a közösség tájékoztatása befolyásolás útján, a közerkölcs megsértése, az alapvető emberi és társadalmi normák megszegése, államtitokkal, illetve. a forrás kilétének tisztességtelen visszaélésével történik, de nem szabad megfeledkeznünk a plágium jelenségéről sem.