Álláspont.

Álláspont Jegyzünk a világban olyan magyar származású személyeket, akik közül néhányan szülőhazájukhoz kötődő kapcsolataikat nem éppenséggel és nem mindig az anyaföld felvirágoztatására szolgálják – hogy a lehető legfinomabban szóljunk róluk. Ezek egyike Soros György, a közismert pénzügyi guru, akinek magánvagyonát kilencmilliárd dollárra becsülik. Forintosítva: 1800 milliárd Soros privátja. Az idén nagyjából ennyit fizet a magyar állam kamatszolgálatra. A Magyarországról elszármazott amerikai üzletember most úgy szerzett magának "glóriát", hogy cégén, a Soros Fund Managementen keresztül az OTP részvényeire spekulált. A legnagyobb hazai bank kálváriája közismert: az elmúlt hónapokban az OTP-részvények rengeteget veszítettek értékükből, igaz, nem pusztán Soros akciójának tulajdoníthatóan. Nem árt azonban fejben tartani: akkor, amikor az OTP-papírok zuhannak, a budapesti tőzsde is gyengélkedik – lévén az OTP az egyik zászlóshajója. Ha pedig a börze erőtlen, a magyar gazdaság is az. Így van ez mind bal-, mind pedig jobboldali kormányzás idején. "Magyarországhoz fűződő szoros személyes kapcsolatom miatt különösen fájlalom a történteket" – mondta tegnap Soros, és kijelentette, hogy ő személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és őszintén sajnálja, hogy a Soros Fund Management ilyen üzletet kötött. Soros, aki spekulációból él, kinyilvánította: az elmúlt időszakban tett konkrét javaslatai azt bizonyítják, fontosnak tartja a feltörekvő piacok – ezek lennénk mi is – bankrendszerének az eddigieknél sokkal hathatósabb védelmét. Már elnézést, de kicsit visszataszító, hogy egy "hazánk fia" spekulál az ország ellen. Azon a napon, tavaly október 9-én, tíz forinttal nőtt az euró–forint-árfolyam, és az OTP-papírok árfolyama 22 százalékot gyengült a kereskedés végére. Amúgy Soros cégének ügyletére a hazai pénzügyi felügyelet mintegy félmilliárd forintos bírságot szabott ki. A guru másutt is igen "felkapott" ember: Angliában a font, Ázsiában pedig több ország valutája ellen spekulált, vagyis nem ez az első alkalom, hogy Soros neve hasonló ügyletekkel kerül kapcsolatba. Nem győzzük hangsúlyozni, "a szoros személyi kapcsolatok" miatt minimum elvárható lenne Sorostól, ha már innen származott el, hogy ne ingassa meg a legnagyobb magyarországi bankot, ezáltal pedig a gazdaságot. Globális pénzügyi válság idején meg pláne ne. Bár a spekuláció nem éppen a lovagiasságról elhíresült tevékenység, a világban aligha képzelhető el, hogy egy osztrák, egy német, egy svájci vagy éppen egy olasz a saját hazája ellen játszik. Persze Soros ikon. A neoliberális gazdaságpolitika képviselője, akit divat isteníteni pesti körökben is. Ezzel együtt a neoliberális gazdaságpolitika, ha tetszik, ha nem, a végét járja: a krízis éppen azt mutatta meg, hogy hitelből, spekulációból nem lehet építkezni. A szocialista korszakban elhittük, hogy a vas és acél országa vagyunk, a kilencvenes évektől pedig azt, hogy külföldi pénzen felvirágoztatható az ország. Hogy ez mennyire nincs így, igazolják a mindennapok. A nemzetgazdasági ágazatok recesszióba zuhantak, és a forintot támadták meg először a térségben. Barack Obama amerikai elnök – amikor egy kis horrorra támad kedve – velünk és Ukrajnával riogat. A válság persze kinek-kinek másként üt be. Soros az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy világválsághoz hasonlította, azt jósolta: minden idők legnagyobb krízise jön. Neki nem következett be, hiszen becslések szerint forintban számolva 230 milliárdot keresett már a krízisen. Ilyen válságot szeretnénk mi is!